Az ONYF statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer öregségi nyugdíjra jogosult élt, az öregségi nyugdíj összege átlagosan 119 ezer forint volt. 2050-ben a jelenlegi induló nyugdíj 79 százalékát kapják majd.
Az ONYF statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt. A népességen belül is egyre nő majd az idősek aránya a következő évtizedekben: az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Ez azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik – írja a Biztosítási Szemle.
Az Európai Bizottság nemrég közzétett tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét, miközben a 80 évesnél idősebbek számaránya a duplájára nő.
Az NN Biztosító szakemberei most új kalkulációval álltak elő, NN Nyugdíjkosár néven. E kalkuláció szerint, amely az Európai Unió nyugdíj-progózisán alapul, ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re azonban ez az úgynevezett helyettesítési ráta 65,5 százalékra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 104 ezerre csökken a század közepére, az inflációval nem számolva.
Aki nem pótolja ki valamilyen megtakarítással állami nyugdíját, az a jelenlegi induló nyugdíjaknak mindössze 91 százalékát fogja kapni 2030-ban. Tíz évvel később ez az arány 83, 2050-re pedig 79 százalékra csökken. A mostani negyveneseknek nem csupán aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, hanem a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat.
Az élelmiszereknek, gyógyszereknek és egyéb termékeknek, szolgáltatásoknak csak egyre kisebb hányadát lesz képes kifizetni egy jövendő nyugdíjas.
