Összességében jó eredményt hozott a fogyasztóvédelmi hatóság nagy húsvéti ellenőrzése, a vizsgált termékek döntő többségével minden rendben volt, ugyanakkor találtak penészes csomagolt kalácsot, és túlsózott vagy éppen túlvizezett sonkát is.
A húsvéti ünnepekre való tekintettel csokoládékat, sonkákat és kalácsokat vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), amely arra is kiváncsi volt, mire számíthatnak a vásárlók az áruházakban, üzletekben. Az NFH húszféle csokoládét, húszféle sonkát és tizennyolcféle kalácsot ellenőrzött. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint csokoládék közül valamennyi megfelelt a vonatkozó élelmiszerkönyvi előírásnak. Sonkák esetében három, a kalácsok vizsgálatánál kétféle termék esetében merült fel kifogás – derült ki az NFH közleményéből.
Nem kell félni a csokinyuszitól
A különböző csokoládék és csokoládé figurák esetében egyebek mellett azt ellenőrizte a hatóság, hogy a termékek valóban azt tartalmazzák, amit a címkén feltüntetett a gyártó. Emellett a vizsgálatok kiterjedtek a csokoládék zsírtartalmára is, összevetve a feltüntetett értékekkel. A csokoládé, illetve tejcsokoládé termékek a kakaóvajon kívül nem tartalmazhatnak más egyéb növényi zsírt, csupán – néhány – az Élelmiszerkönyvben engedélyezett kivételt (például: pálmaolajat, mangó magzsírt). Ezen zsírok mennyisége is legfeljebb öt százalék lehet.
Abban az esetben viszont, ha a termék a kakaóvajon kívül más egyéb növényi zsírokat is tartalmaz, kötelező feltüntetni a „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz” jelölést jól látható helyen az összetevők listája között. A termékeken egyértelműen fel kell tüntetni azok megnevezését, tehát pl, hogy étcsokoládé, tejcsokoládé, fehér csokoládé.
A vizsgált termékek között tízféle táblás csokoládé, valamint tízféle csokoládé nyúl figura szerepelt. Valamennyi ellenőrzés alá került termék megfelelt a vonatkozó élelmiszerkönyvi előírásnak a „csokoládé”, illetve „tejcsokoládé” megnevezés tekintetében, valamint a címkén feltüntetett zsírtartalomra vonatkozó tápérték jelölés során sem merült fel kifogás. A vizsgált termékek listáját megtalálja ITT.
Az egyik sonkát túlsózták
Sonkák esetében a vizsgált a húszféle termék között szerepelt tízféle nyers sonka, valamint tízféle formában vagy bélben hőkezelt sonka. Az élelmiszerkönyvi előírások értelmében nyers sonkák esetében a sótartalmat, míg a hőkezelt sonkáknál a fehérje-, víz-, zsír-, és szójafehérje tartalmatt ellenőrizte az NFH. Az ellenőrzött termékek litáját megtekintheti ITT.
A nyers sonkák közül egy termék sótartalma haladta meg az élelmiszerkönyvben előírt értéket, míg a hőkezeltek közül két sonka esetében merült fel a megtévesztő jelölés gyanúja, mivel az egyik esetben a víztartalom nem felelt meg az élelmiszerkönyvben maximalizált értéknek, míg a másik esetben a címkén feltüntetett tápérték jelölés nem volt megfelelő a zsírtartalomra vonatkozóan.
Penészes volt a csomagolt kalács
A kalácsok vizsgálatánál tizennyolcféle termék mintavételezésére került sor. Az élelmiszerkönyvi előírások értelmében ellenőrzés alá került ezen termékek esetében a konyhasó-, zsír- és cukortartalom. A vizsgálat során megállapításra került, hogy egy fonott kalács zsírtartalma nem érte el az élelmiszerkönyvben meghatározott zsírtartalmat
Továbbá a mintavételezett termékek közül egy kalács a minőségmegőrzési időn belül – bontatlan csomagolásban – a penészesedés jelét mutatta, így élelmiszerbiztonsági okokból áttételre került az élelmiszerbiztonságért felelős hatósághoz. A vizsgált kalácsok listáját megtalálja ITT.
A pénztárgép nem az akciós árat tudta
A jellemző húsvéti élelmiszerek mellett a vásárlások feltételeit is ellenőrizte az NFH, amely elsősorban a sok embert vonzó nagy áruházláncok üzleteire, hiper- és szupermarketekre, bevásárlóközpontokra koncentrál, de a felügyelők jelen vannak a kitelepüléseken, a vásárokon és a piacokon is. A hatóság kiváncsi például arra, hogy megfelelően tüntetik fel az árakat, a vásárló pontos tájékoztatást kapj-e a termék áráról.
Igyekeznek kiszűrni a vásárlókat megkárosító gyakorlatokat: a vásárló azt az árat fizesse, amelyet az akciós újságban vagy a polccímkén feltüntettek. Mindezek túl ellenőrzik az akciós ajánlatok valóságtartalmát is: vizsgálják az akciós csomagok tartalmát, szankcionálják, ha fiktív árkedvezményekkel vagy megtévesztő tájékoztatással találkoznak.
Bár az ellenőrzés még folyamatban van, az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a már lefolytatott 222 próbavásárlás során 95 esetben merült fel kifogás, amely 43 százalékos kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzések során 34 esetben merült fel többletszámolás, amelynek értéke összesen 9004 forint, átlagban pedig 266 forint volt.
Az eddigi vizsgálatok szerint a leggyakoribb probléma, hogy az akciós árat a pénztár nem érvényesíti, de sokszor találkoznak azzal, hogy a termékek mérése nem hitelesített mérőeszközzel történik. Gyakori hiba továbbá a csomagolóanyag termékbe történő belemérése is. Pozitívumként elmondható, hogy a kereskedők eddig minden esetben eleget tettek nyugtaadási kötelezettségüknek.
A vizsgálatok folytatódnak, a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmért felelős szervezeti egységeinek felügyelői továbbra is jelen vannak a legkülönbözőbb üzlettípusokban, így például a nagyobb áruházláncokban, kisebb élelmiszerüzletekben, piacokon, műszaki üzletekben, ruha- és divatáru üzletekben is – közölte az NFH.
