Az Európai Bizottság javaslatai szerint a kommunális hulladékok 65 százalékát kellene újrahasznosítani 2030-ra, a településeknek pedig 10 százalékra kell csökkenteniük a hulladéklerakást; az Európai Parlament 70, illetve 5 százalékos célszámokat javasol.
A hulladékgazdálkodásra vonatkozó négy törvényjavaslatról szavaz az Európai Parlament a keddi plenáris ülésen. A tervek elsősorban a háztartások és a kisvállalkozások hulladéktermelésére vonatkoznak, amelyek együtt az összes hulladék 8 százalékát teszik ki az EU-ban. A javaslatok fontos lépést jelentenek a körkörös gazdaság felé vezető úton, és leginkább az újrahasznosítás arányának növelését és a hulladéklerakók használatának csökkentését érintik – olvasható a parlament közleményében.
Ellentétben a kitermelni-felhasználni-kidobni logikával, a körkörös (vagy körforgásos) gazdaságban a termékek nem csak egyszeri használatra készülnének, így növeli azok élethosszát.
Magyarországon 2014-ben átlagosan 385kg/fő kommunális hulladék termelődött, amelynek mindössze 31 százalékát hasznosították újra vagy komposztálták. Ahogy az alábbi infografikán is látszik, ezzel hazánk elmarad az uniós átlagtól (44 százalék).
A hulladékkezelés legolcsóbb formája a hulladéklerakás, amely azonban a legkárosabb mód is mind a környezet, mind az emberi egészség szempontjából. Ezért fontos, hogy a települések fokozatosan csökkentsék és más módon kezeljék a hulladékot: égetéssel, felújítással, javítással, vagy újrahasznosítással.
Ha egy ország kevesebbet használja a hulladéklerakókat, akkor általában nagyobb arányban hasznosítja újra a szemetet, és annál közelebb áll a körkörös gazdaság modelljéhez.
Az Európai Bizottság mostani javaslatai szerint a kommunális hulladékok 65 százalékát kellene újrahasznosítani 2030-ra, a településeknek pedig 10 százalékra kell csökkenteniük a hulladéklerakást.
A parlament azonban ennél is ambiciózusabb számokat javasol: 70 százalékot kell újrahasznosítani, a hulladéklerakók használatát pedig 5 százalékra csökkentsék a települések.
