A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Starjobs Magyarország által szervezett „HR and Eggs” szakmai reggelin a Munka törvénykönyve változásairól Dr. Horváth István, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara munkajogi tanszékének vezetője tartott előadást.
Az új Munka törvénykönyvét várhatóan jövő tavasszal fogadja csak el az országgyűlés, a változások egy része azonban már most jól látható. Horváth István átfogó áttekintéséből ehelyütt három témát emelünk ki.
Mentesülés munkavégzési kötelezettség alól
A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés szabályozását az új jogszabály pontosítja és – az apákra vonatkozóan – egy új ponttal egészíti ki (dőlt betűvel az újdonság).
55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
arra a napra, amelyre a munkáltató szabadságot ad ki,
keresőképtelensége tartamára,
c) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
d) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
e) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
f) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
g) az apa a gyermeke születése esetén öt, ikergyermek születése esetén hét munkanapra,
h) hozzátartozója halálakor két munkanapra,
i) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
j) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
k) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
l) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
m) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a munkavállalót kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben – a születést vagy a halált követő 60 napon belül – kell mentesíteni. Az (1) bekezdés g) pontja szerinti mentesülés a munkavállalót akkor is megilleti, ha a gyermeke halva születik vagy meghal.
Felmondási tilalom várandósság vagy emberi reprodukciós eljárásban való részvétel esetén
A korábbi szabályozás szerint várandósságra vagy emberi reprodukciós eljárásban való részvételre a munkavállaló csak akkor hivatkozhatott, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Ezt a passzust az alkotmánybíróság megsemmisítette; az indoklás szerint a várandósság vagy az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel egyértelműen a gyermeket vállaló nő magán- vagy intim szférájába tartozó körülmény, ezért nem kötelezhető arra, hogy kiszolgáltassa ezt az információt a munkaadójának.
A megsemmisített szabály hátrányosan megkülönböztette azokat a nőket, akik még nem tudnak terhességükről, hiszen lehetetlen feltételt szabott a felmondási védelem érvényesítéséhez.
Az új szabályozás mindezt úgy veszi figyelembe, hogy kimondja: a felmondást követő munkavállalói tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
