A menekültügy és az irodalmi szövegek közötti párhuzamra világított rá a bécsi könyvfesztiválon elmondott nyitóbeszédében Terézia Mora Németországban élő magyar író, műfordító. A bécsi könyvvásár november 9-én, Az olvasás hosszú éjszakája elnevezésű rendezvénnyel nyílt meg.
Terézia Mora, Berlinben élő írónő beszédében párhuzamot vont a globalizáció és az irodalom digitalizációja között. Rávilágított a mondatok, idézetek más szövegekben és digitális csatornákon való feltűnése és ennek szabályozási lehetőségei, valamint a globalizáció miatti ki- és bevándorlás közötti hasonlóságra.
Terézia Mora meglátása szerint a mondatok „vándorlása” esetén megnövekszik a szöveg „intellektuális hatékonysága”. A szerzői jogra hivatkozva, de a migrációra vonatkoztatva azt mondta, hogy kevesebb félelemre és több gyakorlatiasságra lenne szükség.
Benedikt Föger, az Osztrák Könyvkereskedők Szövetségének elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy a bécsi könyvfesztivál fő témája idén az emberi jogok. Meglátása szerint soha nem voltak annyira fontosak a könyvbarát és kultúraszerető emberek, mint manapság.
A nemzetközi bécsi könyvfesztivál Ausztria legnagyobb könyvmustrája, amelyen idén mintegy húsz ország 350 kiállítója vesz részt. A mustrán 430 kísérőrendezvényt tartanak. A fesztivált november 10. és 13. között rendezik meg, de már az előestéjén, Az olvasás hosszú éjszakájára több programmal készültek a szervezők.
A fesztiválon részt vesz Philip Blom német, Sabine Gruber olasz származású osztrák, Doris Knecht és Reinhard Kaiser-Mühlecker osztrák, Dirk Stermann német származású osztrák, Bachtyar Ali kurd, Nir Baram izraeli és Cynthia D’Aprix Sweeney amerikai író.
Bemutatják továbbá Willi Winkler német író Luther-életrajzát és Jan Assmann német vallástörténész monoteista vallásokról szóló könyvét is. (MTI)
