A horvát gazdaság hat recesszióban töltött év után az idén újra növekedhet, de a kilábalást több tényező is bizonytalanná teszi – írja Kevin Körner, a Deutsche Bank elemzője.
Horvátországban tavaly 0,4 százalékkal tovább csökkent a GDP, ezzel az ország zsinórban a hatodik évet töltötte recesszióban. Az idén – részben az exportpartnerek gazdaságának erősödésének, részben a stabilizálódó belső keresletnek köszönhetően – szerény mértékű, 0,3 százalékos növekedésre számítunk. A növekedési kilátások azonban továbbra is bizonytalanok, és – a háztartások és a vállalatok hiteleinek leépítése, a fiskális kiigazítás, a magas munkanélküliség és a külső sérülékenység miatt – egyre nagyobbak a lefelé mutató kockázatok. A költségvetési megszorítások és a kuna árfolyamának stabilitására fókuszáló monetáris politika behatárolja a gazdaságélénkítő intézkedések lehetőségeit. A ciklikus tényezők mellett Horvátország gazdasági problémáinak gyökere még mindig strukturális jellegű: alacsony szintű az export-diverzifikáció és a versenyképesség, a munkaerőpiac pedig túlságosan merev.
Magas költségvetési deficit, magas és emelkedő államadósság
A horvát költségvetés hiánya tavaly a GDP 5,7 százalékára rúgott, amivel a kormány túllépte a túlzottdeficit-eljárás keretében célul kitűzött 4,6 százalékos szintet. 2015-ben a hiányt – kiadás- és bevétel-oldali intézkedésekkel – 5 százalékra kívánják mérsékelni. A bizonytalan növekedési kilátások és a 2015 végi vagy 2016 eleji parlamenti választások miatt azonban félő, hogy a deficit megint nagyobb lesz a tervezettnél. Az államadósság tavaly tovább nőtt, az év végére meghaladta a GDP 80 százalékát, ami a feltörekvő országok körében az egyik legmagasabb szint. [Az ábrán Horvátország, Macedónia, Magyarország és Szerbia államadóssága (kék oszlop), illetve teljes külső adóssága (narancssárga oszlop) 2014 végén; forrás: IMF, Deutsche Bank.] Arra számítunk, hogy ha nem folytatódik a fiskális konszolidáció, akkor a GDP-arányos adósság 2016 végére megközelíti a 90 százalékot.
A bankszektor továbbra is stabil
A nemteljesítő hitelek aránya tavaly tovább nőtt (meghaladta a 16 százalékot), a tőkemegfelelési mutató ugyanakkor 21 százalék felett áll. A bankszektor jövedelmezősége tavaly javult, a magas devizakitettségből eredő kockázatokat (az állomány 74 százaléka devizahitel) csökkentette, hogy a jegybank a kuna árfolyamát – nemhivatalosan – az euróhóz kötötte, és erős elkötelezettséget mutat, hogy emellett ki is fog tartani. Horvátország devizatartaléka januárban 15 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, miután a központi banknak a svájci jegybank váratlan lépését követően interveniálnia kellett a kuna védelmében. Azóta a tartalék szintje emelkedett, májusban 15,2 milliárd dollár volt. Annak érdekében, hogy a svájci frankban eladósodottakat megóvják a frankerősödés hatásától, a hitelek vonatkozásában egy évre rögzítették a frank/kuna árfolyamot.
Kissé mérséklődött a külső egyensúlytalanság
A folyó fizetési mérleg 2013-ban került a pozitív tartományba, 2014-ben a GDP-arányos többlet 0,7 százalék volt, az idén az export erősödése és az árupiaci termékek árának csökkenése miatt a várakozások szerint 1–2 százalék is lehet. A folyó mérleg javulásának következtében az ország külső finanszírozási igénye a devizatartalék nagyjából 80 százalékára süllyedt a korábbi, 100 százalék feletti szintről. Az ország külső sérülékenysége mindazonáltal még mindig magas, a teljes külső adósságállomány a GDP körülbelül 110 százaléka – igaz, javarészt közép, illetve hosszú lejáratú hitelekből áll.
Kevin Körner, a Deutsche Bank elemzője
Forrás: Deutsche Bank Research
Kevin Körner Szerbiáról szóló elemzése itt olvasható.
