Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 24. részében dr. Gór Csaba ügyvéd, az iLex Advocat üzletág vezetője ismerteti az elektronikus aláírási alkalmazásokra vonatkozó tételes jogi szabályozást.
Az elektronikus aláírásról szóló cikkünk I. részében összefoglaló jelleggel ismertettük a gazdasági társaságok általi digitális aláírás széleskörű alkalmazási lehetőségeit, azzal az ígérettel, hogy a II. részben tételes bemutatjuk, hogy a cégek hogyan tudják napi vállalatirányítási munkájukat elektronikus aláírással támogatni.
A vállalat által kiállított okiratok
Az első és legkézenfekvőbb felhasználási terület a vállalat által kiállított okiratok elektronikus úton történő aláírása.
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. rendelkezései szerint a gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel igazolja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval – feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta.
Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el.
Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
Bírósági vagy hatósági bizonyítási eljárás
Ugyanilyen kézenfekvő alkalmazási terület az az eset, amikor a cég képviselője, munkatársa bírósági vagy hatósági bizonyítási eljárásban vesz részt, például tanúként hallgatják meg, és magánokirattal kívánja bizonyítani az általa előadottakat.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. tv. rendelkezései szerint a hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti.
Ha a bizonyításra nem közigazgatási hatósági, hanem bírósági eljárásban kerül sor, a Polgári Perrendtartás rendelkezései (196 § (2)b) rögzítik, hogy milyen módon kerülhet sor a gazdálkodó szerv által kiállított okiratnál elektronikus aláírás igénybevételére. A bírósági bizonyítási eljárásban ugyanis a gazdálkodó szerv által kiállított magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek látja.
Így ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni (kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik).
Ha azonban a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban megkeresi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatót. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg.
Cégeljárás
Közismert felhasználási formája az elektronikus aláírásnak a cégeljárásban történő alkalmazás is, akár a leggyakoribb formában: amikor közvetlenül nem maga a cég, hanem a cégbejegyzést/változásbejegyzést benyújtó vállalat jogi képviselője veszi azt igénybe; akár azon a módon, amikor maga a gazdasági társaság alkalmazza a cégeljárásban közvetlenül az elektronikus aláírást. Az utóbbi cégeljárásra példa a törvényességi felügyeleti vizsgálat, amikor a cég a törvényességi felügyeleti eljárásban, a kizárólag elektronikus úton benyújtott kérelmét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátva köteles benyújtani.
A 2006. évi V. tv. (Ctv.) szabályai szerint már az aláírási címpéldány is ellátható fokozott biztonságú elektronikus aláírással, illetve időbélyeggel. Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez – jogszabályban meghatározott módon – csatolták a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a cégbíróság a cég képviselőjére vonatkozó cégjegyzék adatok bejegyzésével egyidejűleg azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el és intézkedik annak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről.
Ugyancsak a cégiratokhoz való gyors hozzájutást könnyíti meg, hogy a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – az elektronikus okiratok (ideértve a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő megküldése is kérhető. Ebben az esetben a kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a céginformációs szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton. Az elektronikus úton benyújtott kérelmet – kivéve, ha azt a kormányzati portálon keresztül nyújtják be – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A céginformációs szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
Érdemes külön is kiemelni, hogy a kormányzati portálon kívüli benyújtás esetén legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus kérelem előterjesztésével, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden 1997. január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető! A cégbíróság a kérelem alapján a cégiratot – ha az nem elektronikus formában áll rendelkezésre – az erre irányadó külön jogszabály szerint elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a kérelmezőnek.
A hatóságok és a cégek kapcsolata
A hatóságok és a cégek közötti interaktív kapcsolatban az elektronikusaláírás-használat ugyancsak mindennapivá vált, erre példa, hogy az állami adóhatóság már a cég adószámával, közösségi adószámával kapcsolatos elektronikus értesítését, illetve határozatát is fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel köteles ellátni. De elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el pl. a cégbíróság is az elektronikus úton kézbesítendő végzéseit.
Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy a cégek az elektronikus aláírást ma már akár a napi munkavégzésükben is használhatják, optimalizálva ezzel vállalati ügykezelésüket.
dr. Gór Csaba ügyvéd
iLex ADVOCAT üzletág-vezető
iLex Systems Zrt.
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com
