Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 38. részében dr. Tóbiás Tamara ügyvéd ismerteti a versenytilalmi megállapodás főbb jellemzőit.
1. A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Ez a kötelezettség erre irányuló külön megállapodás hiányában, illetve ellenérték fizetése nélkül is terheli a munkavállalót.
2. Az is elkerülhetetlen, hogy a munkavállalók tevékenységük során birtokába jussanak bizonyos, a munkáltató működéséhez kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági ismereteknek. Azonban a munkáltató és a munkavállaló érdeke a munkaviszony megszűnését követően elválik, a munkavállalónak az áll az érdekében, hogy megszerzett tapasztalatát munkaviszonyának megszüntetése után is kamatoztassa, míg a munkáltató érdeke a konkurencia csökkentése. Így a Munka Törvénykönyve (Mt.) által szabályozott versenytilalmi megállapodás esetén a gazdasági verseny korlátozása megengedett.
A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló, megfelelő ellenérték fejében, a munkaviszony megszűnése utáni időtartamra, azonban legfeljebb 2 évre kötelezettséget vállal arra, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné.
Munkáltató és a munkavállaló a versenytilalmi megállapodást a közöttük fennálló munkaviszony tartama alatt, arra tekintettel köti. Amennyiben a felek a munkaviszony megszűnését követően kötnek megállapodást arra nézve, hogy a volt munkavállaló tartózkodik bizonyos gazdasági tevékenységtől, úgy ez a megállapodás már nem az Mt., hanem a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá tartozik.
3. A gyakorlatban, sajnos sokszor összemosódik a titoktartás és a versenytilalom. A titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnése után időbeli és területi korlátozás, valamint ellenérték nélkül is terheli a munkavállalót. Ezzel szemben a versenytilalmi megállapodás legfeljebb 2 évre köthető ki, a tilalom gyakran bizonyos földrajzi területre vonatkozik (például város, megye, régió stb.), illetve az erre irányuló szerződés visszterhes.
A versenytilalmi megállapodás további feltétele, hogy ahhoz a munkáltatónak számba vehető, jelentős gazdasági érdeke fűződjön. Az Mt. konkrétan nem határozza meg a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartásokat, azonban például idesorolhatók azok az esetek, amikor a munkavállaló a munkáltatóval versenyhelyzetben levő céget alapít, illetve ilyen cég részére végez munkát, fejt ki tevékenységet. A tevékenység megítélésekor a cégjegyzéknek van döntő szerepe, a versenytilalmi megállapodásba foglalt tevékenységi körnek elég tágnak kell lennie ahhoz, hogy a munkáltató érdekeit védje, ugyanakkor nem lehet annyira tág, hogy a munkavállaló megélhetését és általában a tisztességes versenyt aránytalanul korlátozza. A versenytilalom célhoz kötött, az információk védelmét, a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését kell szolgálnia, így jogellenes a korlátozás, ha e célokon túlterjeszkedik és az adott tevékenység tekintetében széles körben és területen a piaci verseny jelentős korlátozását jelenti.
Fentiekre tekintettel a megállapodásban célszerű meghatározni a pontos tevékenységi kört, szakterületet, és azt, hogy a tilalom konkrétan mely földrajzi helyre vonatkozik.
A versenytilalmi megállapodás érvényességi feltétele a megfelelő ellenérték, továbbá a versenytilalom tisztességes, a munkavállaló megélhetését, a szabad piaci versenyt méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása.
A versenytilalmi megállapodásba foglalt ellenértékét a felek általában arra tekintettel alakítják ki, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Azonban a törvény meghatározza az ellenérték alsó határát, melynek mértéke a versenytilalom időszakára járó alapbér egyharmada. A munkáltató a versenytilalmi megállapodás rendelkezései szerint megfizetheti az ellenértéket a munkaviszony fennállása alatt, illetve a megszüntetést követően, egy összegben vagy havi rendszerességgel.
A versenytilalmi megállapodás nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére a felek írásban kötbért köthetnek ki. A kötbér az ellenértékként meghatározott összeghez igazodik, ennél nagyobb összegnél vizsgálni kell az értékaránytalanság kérdését. Főszabályként, a kötbér érvényesítésének nem feltétele, hogy a munkavállaló kárt okozzon, pusztán a szerződésszegés ténye elegendő, azonban a felek ettől eltérően is rendelkezhetnek így függővé tehetik a kötbér megfizetését a kár bekövetkeztétől.
További jogkövetkezmény hogy amennyiben a munkavállaló megszegi a versenytilalmi megállapodást és a tilalmi időszakon belül a tilalommal érintett körben versenyt támaszt, kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítést a bíróság a felek megállapodását és a ténylegesen okozott kár mértékét figyelembe véve határozza meg mérlegeléssel.
Fentieket összefoglalva: a munkáltatónak minden versenytilalmi megállapodás megkötése előtt azt kell mérlegelnie, hogy a munkavállaló munkaviszonya alatt szerezhet-e olyan a munkáltató működéséhez kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági ismeretet, aminek felhasználását legfeljebb 2 évre érdekében áll korlátozni, illetve a munkavállaló által is elfogadható ellenérték megfizetése arányban áll-e az esetleges gazdasági kockázat mértékével.
dr. Tóbiás Tamara ügyvéd
iLex Systems Zrt. együttműködő partnere
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com
