Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 13. részében dr. Ritter Marianna ügyvéd, az iLex Systems Zrt. társ-alapítója ismerteti, miként rendelkezik az új Polgári Törvénykönyv az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételéről a társasági határozathozatali eljárások során.

Nem új keletű fejlemény, hogy a gazdasági társaságok tagjai elektronikus hírközlési eszközöket vesznek igénybe, ezt már a gazdasági társaságokról szóló, 2014. március 15-ig hatályos 2006. évi IV. tv (Gt) egyes szabályai is biztosították.

Először is azt célszerű tisztázni, gyakorló társasági tisztségviselőként, hogy egyáltalán mit sorolhatunk a jogszabály által „elektronikus hírközlési eszközökként” nevesített támogató informatikai/hírközlési eszközök körébe, az új Ptk., illetve a Gt. nem tartalmaz(ott) ugyanis ilyen jellegű leírást/értelmező rendelkezést.

Az elektronikus hírközlő eszköz fogalmát az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. értelmező rendelkezései között találjuk meg. A 188. § szerint elektronikus hírközlő eszköz az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is. Elektronikus hírközlő berendezés alatt a törvény az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezést érti, ideértve többek között a készüléket is.

Ebből a jogszabályi fogalom-meghatározásból véleményem szerint, egy – nem jogi vagy informatikai végzettségű – társasági tisztségviselő számára elsősorban a „készülék” szó lehet konkrét fogódzkodó, legalábbis jómagam ebből próbálnék kiindulni, antennával való személyes rendelkezés hiányában… 

Rendkívül pozitívnek tartom egyébként, hogy a hatályos jogi szabályozás figyelemmel van az informatika általános térnyerésére és maga is megkísérli annak egyes elemeit bizonyos jogalkalmazási területeken támogató eszközként adaptálni – ezért gondolom azt is, hogy egy ágazati-specifikus fogalom nehezebb érthetősége nem jelentheti magának az alkalmazási lehetőségnek az elvetését.

A Magyar Mérnöki Kamara Hírközlési és Informatikai Tagozatának „Kötelező szakma jogi ismeretek” jegyzetében foglaltak szerint elektronikus hírközlő berendezéseknek minősülnek pl. a rádióberendezések (rádiófrekvenciás jel fogására alkalmas berendezések), így egy telefon – a társasági határozatok meghozatalának informatikai támogatására – biztonsággal alkalmazható.

Az első kérdés megválaszolása után a második már csak az, hogy pontosan milyen jogszabályi feltételek megtartása mellett vehetők igénybe elektronikus hírközlő eszközök például egy társasági taggyűlés/közgyűlés által?

Nincs jelentős különbség a már hatályát vesztett Gt. és az új Ptk. rendelkezései között a tekintetben, hogy elsősorban jognyilatkozatok, tagsági jogok gyakorlása megtételének módjaként definiálja ezen eszközök alkalmazási területét.

A Gt. úgy fogalmazott, hogy a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) előírhatják a tagsági jogok elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő gyakorlásának módját és feltételeit. Tilos ezen eszközök oly módon történő alkalmazása, amely a tagok (részvényesek) egy része számára a joggyakorlást megnehezítené vagy ellehetetlenítené. A legfőbb szerv a határozatait – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – az ülésein hozza meg. A társasági szerződés módot adhat arra, hogy a tag (részvényes) vagy meghatalmazottja a legfőbb szerv ülésén való személyes részvétele helyett a tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolja.

Jól láthatóan, az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő tagsági joggyakorlás előfeltétele a társaság tulajdonosai által a társasági létesítő okiratban történő, ilyen tartalmú előírás volt. Ezen túl – teljesen érthető módon – nem volt választható olyan alkalmazás sem, amely a társaság tulajdonosai egy része számára hátrányos. 

Nincs alapvető változás e tekintetben az új Ptk szemléletmódját illetően sem.

Általános szabályként kerül rögzítésre, hogy a tag a legfőbb szerv ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. A létesítő okiratban történő rendelkezés tekintetében kisebb jogszabályi korrekció tehát, hogy amíg a korábbi általános szabályozásban elsősorban az egyenlő feltételek szerinti tagi joggyakorlás, a jelenlegi szabályozásban a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció megvalósíthatóságának követelménye került az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazási előfeltételül rögzítésre.

Annyi megjegyzés persze még ide kívánkozik, hogy a Gt.-ben a felügyelőbizottság ügyrendjében ugyancsak volt olyan lehetőség, hogy a felügyelőbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus eszköz közvetítésével vegyenek részt – ilyen tartalmú rendelkezést az új Ptk. felügyelőbizottsági szabályokat tartalmazó részében nem találunk.

Megmaradt viszont az egyezőség a régi és új jogszabály között abban a tekintetben is, hogy az általános szabályokon túl az egyes társasági formákra vonatkozó speciális jogi szabályozásban is rögzíti az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásának bizonyos módon és időben történő lehetőségét.

Kiemelve a két legjelentősebb társasági formára, a korlátolt felelősségű és részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseket, jól látható, hogy a Gt. 145. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződés rendelkezhetett a taggyűlés olyan módon történő megtartásáról is, hogy a tagok a taggyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem a társasági szerződésben foglaltak szerint, erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem voltak alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a taggyűlésen résztvevők személyének megállapítását. A társasági szerződés kizárhatta a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, illetve meghatározhatta azokat a kérdéseket, amelyek ilyen módon nem tárgyalhatók. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kellett rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kellett nyújtani a cégbírósághoz, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kellett készíteni, amelyet az ügyvezető hitelesít.

Az új Ptk. 3:192. §-ában foglaltak szerint az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít. (A 3.193.§ szerint az elektronikus eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlésről ugyanis nem kell taggyűlési jegyzőkönyvet készíteni.)

A Gt. 239. § (1) bekezdése a részvénytársaságok számára ugyancsak biztosította az elektronikus hírközlő eszközök megtartásával történő tagi joggyakorlást. Az alapszabály rendelkezhetett a közgyűlés oly módon történő megtartásáról is, hogy a részvényesek a közgyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem az alapszabályban foglaltak szerint, erre alkalmas, a részvényesek közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vehettek részt, amely a személyes részvétellel egyenértékű részvényesi joggyakorlásra ad lehetőséget. A konferencia-közgyűlés megtartása során ugyanakkor nem voltak alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, illetve a közgyűlés nem volt tartható meg olyan feltételekkel, amelyek nem teszik lehetővé a konferencia-közgyűlésen részt vevők személyének megállapítását, továbbá nem alkalmazhatók olyan feltételek, amelyek valamely részvényes vagy a részvényesek meghatározott csoportja tekintetében hátrányos különbségtételt eredményeznek.

Ha az alapszabály a konferencia-közgyűlés megtartását lehetővé tette, és nem tartalmazott a részvétellel kapcsolatban eltérő rendelkezést, a részvényesek szabadon dönthettek saját részvételük módjáról. Ilyen esetben azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen személyesen vettek részt, e szándékukat legalább öt nappal a közgyűlés napja előtt be kellett jelenteniük a részvénytársaságnak. Mindazokat a részvényeseket, akik e szándékukról a részvénytársaságot határidőben nem tájékoztatták, úgy kellett tekinteni, mint akik a közgyűlésen telekommunikációs kapcsolaton keresztül vesznek részt.

A közgyűléssel, illetve a telekommunikációs kapcsolat biztosításával összefüggésben a részvénytársaságnál felmerülő költségeket a részvénytársaság viselte, azok a részvényesekre nem voltak átháríthatók.

Az új Ptk. 3:280. § szerint ha az alapszabály lehetővé teszi, hogy a részvényesek személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyenek részt a közgyűlésen, a részvényesek szabadon döntenek saját részvételük módjáról.

Azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább öt nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a részvénytársaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a részvénytársaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével vesznek részt.

Az elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével összefüggésben a részvénytársaságnál felmerülő költségeket az új jogi szabályozás szerint is a részvénytársaság viseli, azok a részvényesekre nem háríthatók át.

Nem tartható viszont konferencia-közgyűlés, ha az ellen a szavazatok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűlési meghívó kézhezvételétől vagy a hirdetmény közzétételétől számított öt napon belül – az ok megjelölésével – írásban tiltakoznak, és egyben kérik a közgyűlés hagyományos módon történő megtartását.

Összefoglalásként megállapítható tehát, hogy – bár az elektronikus hírközlő eszközök társasági jogi alkalmazásának bevezetése nem az új Ptk. vívmánya – az eltelt időszak tapasztalatai alapján az új Ptk. valóban további pontosításokat, kiigazításokat tett.

A magam részéről – gyakorló jogászként – mindenképpen javaslom ezen új típusú joggyakorlási lehetőség igénybevételét, hiszen a jogszabályalkotó szándéka is jól láthatóan arra irányul, hogy a határozatok meghozatalát megkönnyítse a társaság tulajdonosai számára, s lehetőséget adjon az üzleti kommunikációban már régóta megszokott kapcsolattartás eszközeinek a társasági működésben történő jogszerű adaptációjára.

dr. Ritter Marianna ügyvéd
iLex Systems Zrt. társ-alapítója
kérdések, észrevételek: ilex@ilexsystems.com