A radikalizáció fenyegetésére európai választ kell adnunk, ami azonban nem azt jelenti, hogy szűkül a tagállamok hatásköre – mondja Rachida Dati (képünkön), az Európai Parlament néppárti képviselője.
A becslések szerint Európából már ötezren csatlakoztak különböző terrorista szervezetekhez Irakban és Szíriában, egyre nagyobb kihívás elé állítva ezzel az uniós tagállamokat. Az Európai Parlament képviselői arra tettek javaslatokat, hogyan lehet megelőzni, hogy az európai fiatalok dzsihádista és terrorista csoportokhoz csatlakozzanak; az indítványról november végén szavaz majd a parlament. Az Európai Parlament sajtósai Rachida Dati (néppárti, francia) képviselőt, a javaslatok előterjesztőjét kérdezték az állásfoglalásról.
– A terrorizmus elleni küzdelem továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Miért van most mégis szükség európai megközelítésre?
– Az elmúlt két évben számos országban európaiak követték el a terrortámadásokat. Ezekben az államokban, illetve más uniós tagországokban is sokan terjesztik a radikális eszméket és a schengeni térségben az európai állampolgárok szabadon mozoghatnak.
Ennélfogva mindnyájunkat érintő fenyegetéssel állunk szemben, amelyre feltétlenül európai választ kell adnunk. Ez nem azt jelenti, hogy szűkül a tagállamok hatásköre, a koordináción és az együttműködésen van a hangsúly.
– Az állásfoglalás elsősorban azt vizsgálja, hogyan lehet megelőzni a radikalizálódást, semmint hogyan lehet elnyomni azt. Milyen intézkedéseket javasol?
– Sokáig csak az adott helyzetre reagáltunk, de előre is kell gondolkodnunk. Az interneten aktív terrorista propagandák ellen hangsúlyoznunk kell az ellenérveinket és büntetést kell kiszabnunk a nagy cégekre, amennyiben nem fordítanak elegendő figyelmet az illegális tartalmak törlésére.
A börtönökben el kell választanunk egymástól a radikalizálódott fogvatatottakat. Együtt kell működnünk a különböző vallási közösségekkel, így megelőzhetjük, hogy a radikalizálódás az oktatáson keresztül terjedjen. Emellett ha átláthatóbbak a pénzmozgások, akkor hatékonyabban léphetünk fel a terrorizmust finanszírozó források ellen is.
– Az állásfoglalás szerint a radikalizálódás egyik fő színtere az internet, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy már így is sok személyes adatot gyűjtenek rólunk online. Szükséges ennél is tovább menni?
– Nem új adatgyűjtési, megfigyelési mechanizmusokra van szükség. Sokkal inkább arra, hogy a létező előírásokat megfelelően végrehajtsuk és a rendelkezésünkre álló információt megosszuk európai partnereinkkel.
Az internettel az a legnagyobb probléma, hogy nagyon gyorsan terjednek az illegális tartalmak. Fontos, hogy a nagy internetes cégek tisztában legyenek a felelősségükkel. Az egyik javaslatom, hogy ha nem működnek együtt ebben a kérdésben, akkor tudjunk büntetőeljárást indítani ellenük.
