A görög helyzet eszkalálódása három csatornán keresztül érheti el és tarthatja nyomás alatt a feltörekvő országok eszközeit – írják a Morgan Stanley elemzői, akik mindazonáltal úgy vélik: Magyarország a csoporton belül relatíve ellenállóbb a negatív hatások tovaterjedésével szemben.
45 százalékról 65 százalékra emelték a Morgan Stanley elemzői annak valószínűségét, hogy Görögország a következő 12 – 18 hónapban kilép az euróövezetből. A bizonytalanság a következő néhány hétben biztosan fennmarad. Az IMF felé esedékes, a június 30-i határidő leteltéig ki nem fizetett 1,5 milliárd eurón túl a hónap végén nagyjából ugyanekkora értékben kell béreket, illetve nyugdíjakat kifizetni. Ezen felül 2 milliárd eurós adósság jár le július 10-én, ezt kell újrafinanszírozni, és júliusban, illetve augusztusban lejár az Európai Központi Banknál lévő görög kötvények egy része is, összesen 7,7 milliárd euró értékben.
Fenntartani az eurót, hatalmon maradni és nem megtenni azt, ami az euróövezetben maradáshoz szükséges: ez a hármas feladat megoldhatatlan a Sziriza számára. A három célkitűzés inkonzisztens, legalább az egyiket fel kell adni – szögezik le a Morgan Stanley elemzői.
Hogyan befolyásolja a görög helyzet a feltörekvő piacokat?
A Morgan Stanley három csatornát azonosít, amelyen a hatások elérhetik és nyomás alatt tarthatják a feltörekvő országok eszközeit: a bankszektor, a gazdasági növekedés és a pénzügyi piacok.
A bankrendszeren keresztül a legerősebb hatást a dél-kelet-európai országok, Bulgária, Románia és Szerbia érezhetik; a görög bankok eredményének körülbelül 14 százaléka származik ezekből az országokból, amelyekben 19–25 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek.
A feltörekvő piaci eszközök (deviza, állampapír) a múltban rendre nyomás alá kerültek, amikor a görögországi helyzet feszültté vált – annak ellenére, hogy Kelet-Közép-Európának sem a külkereskedelem, sem a pénzügyek terén nincsenek jelentős kapcsolatai Görögországgal. Érdemes tehát figyelni a következő hetekben megjelenő eurózóna-beli hangulatindexekre.
A harmadik csatornát a pénzügyi piacok jelentik. Ha a globális piacokon fennmarad a volatilitás, akkor a feltörekvő piaci kockázati prémiumok várhatóan emelkednek, a devizák gyengülnek a dollárral szemben, a spreadek pedig szélesednek.
A piac ugyanakkor sokkal jobb állapotban van, mint három évvel ezelőtt – hangsúlyozzák a Morgan Stanley elemzői. A közös pénzt használó blokk déli országai kikerültek a recesszióból; az európai bankok görög kitettsége jelentősen csökkent: míg 2010 elején 200 milliárd dollár volt, jelenleg „mindössze” 35 milliárd dollár. Ennél is fontosabb, hogy az EKB „biztonsági hálót” biztosít számukra, és – a mennyiségi lazítási program vagy az OMT keretében – immár agresszívabb válaszlépésekre is készen áll.
Figyelni kell a Fedre is: a görög helyzetre adott amerikai reakció is kulcsfontosságú lehet. Ha a helyzet eszkalálódása befolyásolja az eurózóna-beli gazdasági növekedést, vagy a dollár erősödése az egyesült államokbeli növekedést, illetve inflációt, akkor a Fed lazíthat a monetáris feltételeken. Ha pedig az amerikai hozamok lejjebb kerülnek, az kedvezően hatna a feltörekvő piaci eszközökre.
Magyarország és Görögország kereskedelmi, illetve banki kapcsolatai minimálisak, Magyarország folyó fizetési mérlege ráadásul erős többletet mutat, aminek köszönhetően a kötvényhozamok jóval ellenállóbbak a negatív piaci hatások tovaterjedésével szemben, mint például Horvátország. Déli szomszédunk görög kapcsolatai szintén csekélyek, de a makrogazdasági fundamentumok gyengék és az ország erősen rá van utalva a piaci finanszírozásra, aminek következtében jobban ki van téve a kockázatvállalási hajlandóság ingadozásainak – hangsúlyozzák a Morgan Stanley elemzői.
