Ha a házimunkára fordított időt a munka jellegének megfelelő szakképzett piaci helyettesítő nettó bérével értékeljük, a fizetetlen munka teljesítményének figyelembevétele a háztartások jövedelmét 33 százalékkal növelné meg – olvasható a KSH kedden közzétett, „A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla” című kiadványában.

A lakosság napi rendszerességgel jelentős mennyiségű házimunkát végez, ami fontos a háztartás tagjai számára. Ez a munka fizetetlen, háztartáson belül hasznosul, így láthatatlan marad az ország gazdasági teljesítményét bemutató gazdaságstatisztika számára. Az otthoni munka részben kiegészítője (pl. vásárolt nadrág felhajtása), részben akár helyettesítője (pl. otthon főzés – éttermi étkezés) a piaci munkának, pénzbeli jövedelemnek.

A háztartások életszínvonalához a vásárolt javak és szolgáltatások mellett az otthoni munka is hozzájárul, ezért csak a kettő együttes figyelembevételével kaphatunk valós képet. Az ország gazdasági teljesítményének elemzésekor torzított képet kaphatunk időbeni, illetve országok közötti összehasonlításkor, ha a háztartási munka arányának különbözőségét figyelmen kívül hagyjuk.

A háztartási szatellitszámla olyan elszámolási keret, ami lehetővé teszi a fizetetlen munka (saját és más háztartás számára végzett, továbbá önkéntes munka) egységes elveken alapuló értékelését, a háztartási termelés nemzeti számlákhoz illeszkedő számbavételét.

Magyarországon a háztartási termelés mérete számottevő:

• A 2009–2010-es időmérleg-felvétel alapján a magánháztartásban élő 15–84 év közötti népesség átlagosan több időt (napi 214 perc) fordított fizetetlen munkára, mint a nemzeti számlákban is figyelembe vett termelőmunkára (napi 164 perc). Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a népesség majd minden tagja (90,6 százalék) részt vett a házimunkában, fizetett munkában csak harmaduk (32,2 százalék).
• Ha a fizetetlen munkaidőt a munka jellegének megfelelő szakképzett piaci helyettesítő nettó bérével értékeljük, a fizetetlen munka teljesítményének figyelembevétele a háztartások jövedelmét 33 százalékkal növelné meg. A fizetetlen munkával előállított szolgáltatások figyelembevétele a lakosság fogyasztásában 33 százalékkal magasabb értéket jelentene.
• Ez számottevő az ország teljesítményében is. A fizetetlen munka teljesítményének figyelembevételével számított „kiterjesztett” termelés 23 százalékkal magasabb GDP-értéket eredményezett 2010-ben.

Nemzetközi összehasonlításban ezek nem kiugró értékek – jegyzik meg a KSH szakértői.

A teljes kiadvány itt olvasható.