A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum megrendezése 1,2 milliárd rubelbe került, a remények szerint viszont 293 milliárd rubeles üzletet generált.
Bár téma volt, a résztvevőket nem nagyon izgatta a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) az Oroszország ellen hozott szankciók kérdése. A múlt héten megrendezett, az utóbbi időben csak orosz Davosnak emlegetett rendezvénysorozaton rekordszámú, 10 ezer résztvevő tanácskozott, 120 országot képviselve.
Három nap alatt összesen 205 különböző egyezményt és szándéknyilatkozatot írtak alá összesen 293,4 milliárd rubel (2100 milliárd forint) értékben – jelentette be a fórum zárása után Anton Kobjakov, Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik tanácsadója, a fórum szervezőbizottságának titkára.
Összesen 10 ezer résztvevő 150 különböző rendezvényen vett részt. A fórum rendezési költsége is gigantikus volt, 1,2 milliárd rubelt (8,4 milliárd forintot) emésztett fel a sorban 19. szentpétervári tanácskozás.
A gazdasági kérdések mellett politikailag minden bizonnyal Putyin bejelentése volt a legkomolyabb üzenet, amikor közölte, hogy Japán Oroszország egyik legfontosabb stratégiai partnere, s ennek a gazdasági kapcsolatokban a jövőben még inkább érvényesülnie kell. Tény, hogy Tokió csupán a legminimálisabb módon csatlakozott a Moszkva elleni büntető intézkedésekhez, ami miatt Washington is nemtetszését fejezte ki.
A fórum egyik legérdekesebb beszélgetését zárt ajtók mögött Vlagyimir Putyin a világ vezető hírügynökségeinek képviselőivel folytatta, amelyről a lenta.ru számolt be. Putyin nem sajnálta az időt, éjszakába nyúlóan több órán át tartott a kérdez-felelek, amelyet oroszról angolra, franciára, spanyolra és japánra fordítottak. Az orosz elnöktől egyébként nem idegen a hosszas sajtószereplés, legutóbbi tévés fellépése élő adásban majdnem öt órán tartott.
Talán meglepő, de a szentpétervári fórumhoz szorosan kapcsolódó témát nem hoztak szóba a külföldi újságírók. Kérdezték viszont Putyint a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokság elnyerésének körülményeiről, amelyet ezekben a napokban is vizsgál a svájci ügyészség korrupció gyanúja miatt. Az elnök közölte: tisztességes versenyben tisztességes pályázattal nyertek, amit szerinte az is bizonyít, hogy már az első fordulóban Oroszországot hirdették ki befutónak.
Vlagyimir Putyin igyekezett megnyugtatni a világot, úgy látja, a Moszkva és Washington közötti feszült kapcsolat nem jelent fenyegetést a világra, szó sincs arról, hogy a felek nukleáris fegyverkezési versenyt folytatnának. Tény ugyanakkor, hogy Oroszország még ebben az évben 40 interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe, mert Putyin szerint Moszkva nem hagyhatja válasz nélkül a Nyugatról jövő fenyegetéseket.
Az államfő a prioritások között említette, hogy a latin-amerikai országokkal erősíteni kell a gazdasági kapcsolatokat. Külön kitért arra, hogy 1962 után rendeződni látszik a kapcsolat Kuba és az Egyesült Államok között.
Putyin a sajtóbeszélgetéseken megerősítette, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Abe Sindzo japán miniszterelnökkel, hogy lezárják a második világháború óta húzódó vitát a szigetkérdésről.
Oroszország folytatja korábbi politikáját Indiával, Putyin külön hangsúlyt fektet arra, hogy minden alkalmat kihasználjon a találkozóra az indiai kormányfővel, Narendra Modival, erre tavaly háromszor is sor került.
Az államfő nem úszta meg a magánéletére vonatkozó kérdés nélkül. Közölte, hogy változatlanul teljesen normális a kapcsolata volt feleségével és két lányával.
