Augusztusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 713 ezer volt, harmadik hónapja maradt 4,7 millió felett, és egy hónap alatt alig ezerrel csökkent. A mérvadóbbnak tekinthető június-augusztusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 711 ezret tett ki, egy év alatt 52 ezerrel nőtt, 13 ezerrel emelkedett az előző háromhónapos időszak óta – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
A foglalkoztatottak háromhavi átlaga először lépte át a 4,7 milliót.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,6 százalék volt 1,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az elsődleges belföldi munkaerőpiacon dolgozók száma 62 ezerrel, a külföldön dolgozóké 4 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 14 ezerrel csökkent.
A foglalkoztatottak számának 52 ezres emelkedése a munkanélküliek számának 34 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacra frissen belépő 18 ezer új alkalmazottból eredt. Az inaktív népesség létszáma a 15-74 éves népesség lélekszámának 28 ezres csökkenésével együtt 45 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a potenciális munkaerőtartalék így 69 ezerrel lett kevesebb és 270 ezer alá esett.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal, 28,2 százalékra emelkedett. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 88,6 százalékra, míg az idősebb 55-64 éves korosztályban 1,3 százalékponttal, 65,1 százalékra emelkedett.
A 15-64 éves férfiak foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal, 79,1 százalékosra, a nőké 1,4 százalékponttal, 70,2 százalékosra emelkedett egy év alatt.
Augusztusban 177 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt. A június-augusztusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.
A 15-74 éves munkanélküliek száma 34 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent. Az előző háromhónapos időszakhoz képest a munkanélküliek száma a hibahatárhoz közeli 6 ezerrel emelkedett a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal magasabb lett.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 30 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 6,0 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 2,9 százalékosra csökkent, míg az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett a KSH jelentése szerint.
A férfi munkanélküliek száma 92 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,6 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 73 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,0 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.
A háború következményei eddig semmilyen hatással nem voltak a munkaerőpiacra, az elszálló energiaköltségek azonban egyes területeken átmeneti leállásokhoz vezethetnek, ami a foglalkoztatást is befolyásolhatja; kérdés, hogy a kormányzati munkahelyvédelmi program mennyiben képes tompítani a negatív hatásokat – vetették fel az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH augusztusi adatait kommentálva.
A háború eddig semmilyen negatív hatással nem volt a hazai munkaerőpiacra – állapította meg kommentárjában Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Az év első felében tovább fokozódott az akut munkaerőhiány, a következő hónapokban viszont az elszálló energiaköltségek egyes szektorokban átmeneti vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethetnek, ami elbocsátásokat válthat ki. Hangsúlyozta azonban, hogy a kormány munkahelyvédelmi programot tervez az érintett szolgáltatói ágazatokban, míg a termelésben, az ipar területén működő vállalkozásokat az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos átvállalásával igyekszik támogatni. Kérdés, hogy a tervezett támogatások, illetve a számos területen továbbra is fennálló munkaerőhiány mennyire lesz képes ellensúlyozni a negatív hatásokat – vetette fel a bankholding szakértője.
Az év végén és a jövő év elején részben szezonális, részben az energiaválság negatív hatásai miatt emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban a jövő év közepétől újra csökkenhet. Suppan Gergely szerint idén 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, és jövőre ismét 3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, de a júniusi mélyponthoz képest már minimális növekedést mutat. A magyar munkanélküliségi ráta továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, várhatóan a rangsor 5-6. helyén áll majd.
Megállapította, a munkaerőpiacot tehát továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi, és sok területen van munkaerőhiány is. A kiindulási helyzet tehát kedvező, ugyanakkor a következő időszak az energiaárak elszabadulása miatt a foglalkoztatás szempontjából is erőteljes kockázatokat rejt, figyelmeztetett. Mivel a munkahelyek egy része a megnövekedett költségek miatt megszűnhet, ezért a foglalkoztatás is csökken. Ezt a hatást az üres álláshelyek magas száma mellett a kormányzat által bevezetni kívánt programok is mérsékelni tudják némileg – tette hozzá Regős Gábor.
(Forrás: MTI)
