Az idei második negyedévben a magyarországi beruházások volumene 27 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. A bővülés nem csak az uniós forrásokból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatok élénkülésének volt köszönhető, a vállalkozások is többet fordítottak fejlesztésre.

Idén április és június között a magyarországi beruházások volumene 27, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 21, az építési beruházásoké 33 százalékkal növekedett. A beruházások közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 29, a volumen több mint egytizedét adó költségvetési szerveknél pedig 56 százalékos bővülés következett be – közölte a KSH. A beruházási aktivitás csaknem minden nemzetgazdasági ágban emelkedett. A nagyobb súlyú területek közül a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt a legnagyobb mértékben (77 százalékkal), elsősorban az uniós forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások bővülése következtében.

A nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései – a több mint egy éve tartó folyamatos expanzió folytatásaként – 9,2 százalékkal bővültek. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a nagy súlyarányú járműgyártás területén növekedtek a fejlesztések. Jelentősen emelkedett a volumen a gyógyszergyártás, az élelmiszer, ital, dohánytermék, a villamos berendezések gyártása, valamint a – feldolgozóipari termelésben legkisebb súlyú – textilipar területén is.

A harmadik legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene 10 százalékkal nőtt, a lakásépítések mellett a logisztikai és ipari célú bérbeadást szolgáló létesítmények építésében és az irodaház-fejlesztésekben egyaránt növekedés történt. A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – másfél éve tartó bővülés után – ismét nőtt (14 százalékkal), mindenekelőtt a kiskereskedelemben aktív áruházláncok korszerűsítéseinek, felújításainak eredményeképpen. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai 26 százalékkal gyarapodtak, elsősorban belföldi gyártású mezőgazdasági gépek beszerzései miatt.

A nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken szintén az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 94 százalékos növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak. Az oktatásban 43, a humán egészségügyi, szociális ellátásban 66 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.

A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a beruházások kiemelkedően emelkedtek – elsősorban a földgázkutatások próbafúrásainak tárgyidőszaki ráfordításai miatt – a bányászat, kőfejtésben (megközelítőleg négyszeresére), valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén, ahol továbbra is elsősorban a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások 71 százalékos bővülését. Az információ, kommunikációnemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény részben a műsorszórással és műsorkészítéssel összefüggő fejlesztések következtében is nőtt (68 százalékkal).

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan zajló hotelépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább a beruházási volumen 21 százalékos emelkedéséhez. Az építőiparban a beruházások – részben a termelésbővülés hatására – 20 százalékkal nőttek. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben megvalósult 15 százalékos bővülés főként a lízingtársaságok növekvő gépjárműimportjának a következménye. Az energiaiparban – a korábban befejeződött erőműfejlesztések miatt – 7,2, a víz- és hulladékgazdálkodás területén 22 százalékkal csökkent a beruházások volumene.