Tavaly 19 898 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33 százalékkal több, mint 2020-ban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 7038 lakást vettek használatba, 11 százalékkal többet, mint 2020-ban. Minden egyéb településkategóriában jelentősen csökkent a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 47, a többi városban 33, a községekben 45 százalékkal – ismertette a KSH.

A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 35 százalékra mérséklődött, a vállalkozások által építetteké 52-ről 64 százalékra nőtt 2020-hoz képest.

A saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34 százalékra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké 53-ról 64 százalékra emelkedett az előző évhez viszonyítva.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 43 százaléka családi házban, 51 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 3,3 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 7,3 négyzetméterrel 90,7 négyzetméterre csökkent 2020-hoz képest.

Az építési engedélyek számában ellentétes trend rajzolódik ki, mint az átadott lakásokéban: csak Budapesten csökkent (14 százalékkal) az építendő lakások száma, minden egyéb településkategóriában növekedett – írta a KSH. A növekedés mértéke a megyei jogú városokban 35 százalék, a többi városban 58 százalék, a községekben pedig 55 százalék volt.

Az utóbbi hét évben először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladja a fővárosit (5,5 ezer).

Az építtetők az esetek 66 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 25, és a községekben a legmagasabb, 90 százalék.

A statisztikai hivatal adatai szerint a kiadott új építési engedélyek alapján az előző évhez képest 45 százalékkal több, 16 531 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, 13 133.

A tervezett nem lakóépületek száma 5021, 25 százalékkal több volt, mint 2020-ban. A növekedés az ipari épületek kategóriájában 28 százalék, a mezőgazdasági épületekében 40 százalék, a kereskedelmi épületekében 57 százalék volt.

A lakásátadások száma több év után először csökkent tavaly, a lakásépítési kedv fokozódását ugyanakkor mutatja a kiadott engedélyek számának növekedése – jelezték a KSH legfrissebb adatai kapcsán az MTI-nek nyilatkozó szakértők, hozzátéve azt is, hogy az új lakások drágulása várhatóan nem áll meg, ami fékezheti az építkezéseket.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A lakásállomány százévenkénti megújításához évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.

Kommentárjában kifejtette: részben a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években a lakásár-robbanást, a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte.

A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár-robbanás érdemben növeli a kivitelezési költségeket és így az új lakások árát; az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja vagy elhalasztása kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre. A hitelkamatok növekedése szintén visszafoghatja a keresletet, azonban a Zöld otthon program keretében nyújtott hitelek népszerűsége a bevezetést követően kiemelkedő – jelezte az elemző.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott: a lakásépítések száma a negyedik negyedévben kedvezőtlenül alakult, az első három negyedévben az átadott új lakások száma csak 1,7 százalékkal maradt el a megelőző évitől, bár az éven belüli romló tendencia látható volt. A szakember szerint a negyedik negyedéves visszaesés nehezen magyarázható, mert a kereslet magas, a kiadott építési engedélyek száma jelentősen bővült, és a korábbi mértékű építőanyaghiányról sem lehetett hallani; összességében az építőipar jól teljesített a negyedik negyedévben.

A lakásépítési engedélyek számának mintegy harmadával való bővülése jelzi a magas keresletet és utalhat a lakásépítések számának jövőbeni növekedésére, ugyanakkor az elmúlt években a lakásépítések számának alakulása nem minden esetben követte a kiadott engedélyek számának alakulását – írta.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint tavaly azért épülhetett kevesebb lakás, mert a szigorúbb energetikai szabályozások tervezett, de elhalasztott határideje miatt sok építtető már 2020-ban befejezte a megkezdett lakásépítéseket. Az új lakások piacán a bővülést az is visszafogta, hogy tavaly emelkedtek az alapanyagárak.

Hozzátette, hogy a múlt év elején a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, valamint a járvány legsúlyosabb időszakából elhalasztott vásárlásoknak köszönhetően nőtt a lakásépítési kedv. Ennek további lökést adott a tavaly októberben elindult Zöld otthon program, amelynek keretében kedvezményes kamatozású lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos lakóingatlanok építésére, vásárlására.

Az idén a korábbi években tapasztaltnál is nagyobb kereslettel indította az évet az újépítésű otthonok piaca, ez pedig a kivitelezési költségek további emelkedésével együtt azt vetíti előre, hogy az új lakások drágulása sem áll meg – kommentálta a KSH jelentését Földi Tibor, a Cordia International Zrt. igazgatóságának elnöke.

A lakóingatlan-fejlesztő vállalat szerint a fokozott vevői érdeklődést jelzi, hogy idén januárjában csak a Cordiához 20 százalékkal több érdeklődés érkezett, mint egy évvel korábban, 2020-hoz képest pedig megduplázódott ez a szám.

A vásárlói oldal élénkülése részben azzal magyarázható, hogy sokan szeretnék kihasználni a jelenleg még elérhető, kedvező hitelkonstrukciót kínáló Zöld otthon programot. Emellett az is erősíti a keresleti oldalt, hogy az átmeneti megtorpanás után a lakásbérleti díjak újra emelkedőben vannak – jelezte Földi Tibor.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme – otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség – is kifut 2022 végén. Az egyesület szerint a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának

Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, szükséges az általános 5 százalékos újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága – fejtették ki.

(Forrás: MTI)