Egy év alatt 16,2 százalékkal csökkent, az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal nőtt az építőipari termelés októberben. Az épületek építése tavalyhoz képest 5,3, az egyéb építményeké 26,5 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése a szeptemberihez mérten 1,3 százalékkal nőtt, éppen annyival, mint az előző hónapban. A magasépítési munkák volumene 3,7 százalékkal haladta meg a szeptemberit, a mélyépítés 1,6 százalékkal elmaradt attól.

Az épületeken végzett munkák bővülésének köszönhetően a termelés június óta minden hónapban magasabb volt az előző havinál, októberben 11,8 százalékkal meghaladta a májusi mélypontot.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 11,0, az egyéb építmények építésében 36,4, a speciális szaképítésben 3,2 százalékkal esett vissza a termelés tavaly októberhez viszonyítva.

Az októberben megkötött új szerződések volumene 17,3 százalékkal nőtt, ezen belül a magasépítésre kötött szerződéseké 16,1, a mélyépítésre építésére vonatkozóké 18,5 százalékkal emelkedett.

Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 1945,9 milliárd forintot tett ki, 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 25,0 százalékkal nőtt és az összes rendelésállomány 37,6 százalékát tette ki, a 62,4 százalékos súlyú egyéb építmények rendelésállománya 23,0 százalékkal kisebb lett.

Az év első tíz hónapjában az építőipari termelés 11,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A magasépítés 9,5 százalékkal, a mélyépítés 14,2 százalékkal maradt el a múlt év azonos időszakától.

Az építőipar termelési értéke 3327,6 milliárd forintot tett ki az év első tíz hónapjában, 56,5 százaléka épületekben, 43,5 százaléka egyéb építményekben öltött testet.

A járványhatás az építőiparban is visszavetette az aktivitást, az októberi adatokból csak halvány javulás látszik, csökken a rendelésállomány, kifut az uniós költségvetési ciklus, a vállalatok a bizonytalan gazdasági helyzet, az önkormányzati és állami szereplők pedig a forráshiány miatt elhalasztják beruházásaikat – így kommentálták az építőipar októberi teljesítményét az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy ítélte meg, hogy halvány javulás látszik az építkezési kedvben. A legújabb adatok szerint vegyes képet mutat a magyar építőipar: az éves adatok jelentős csökkenésről, a havi adatok viszont növekedésről tanúskodnak. A járványhatás ebben a szektorban is visszavetette az aktivitást. Másrészt, az idén futnak ki a mostani uniós költségvetési ciklus beruházásai.

Bár az építőipar jövőbeni teljesítményét meghatározó rendelésállomány visszaesést mutat, jó hír viszont és az építkezési kedv halvány élénkülésére utal, hogy az új szerződések volumene nőtt. Elképzelhető, hogy az új megrendeléseken belül az infrastrukturális – jellemzően állami vagy uniós forrásból finanszírozott – beruházásokat (út-, vasút- és közműfejlesztések) magában foglaló egyéb építkezések előkészítése már megkezdődhetett.

Németh Dávid ebben az évben 10 százalék körüli csökkenéssel számol, jövőre pedig várakozása szerint élénkülés lesz részben az idei gyengébb teljesítmény miatt. Emellett 2021-ben hozzájárulhatnak az ágazat bővüléséhez az állami lakásprogramhoz köthető intézkedések, köztük a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése és a lakásfelújítási program, valamint az állami és uniós beruházások is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy az építőipar teljesítményének visszaeséséhez a rendelésállomány csökkenése járul hozzá: a bizonytalan gazdasági és vírushelyzetben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat, míg az önkormányzati és állami szereplőknél a forráshiány vezet ugyanehhez. Emiatt az épületek építése sokkal kevésbé esett vissza, mint az egyéb építményeké.

Az építőipar következő hónapokban mért teljesítményében még nem várható nagymértékű javulás, tekintettel arra, hogy a rendelésállomány tizedével alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Biztató ugyanakkor az új rendelések volumenének érdemi növekedése, ami azt jelezheti, hogy amennyiben a folyamat folytatódik, 2021-ben az építőiparnak kedvezőbb éve lehet, mint 2020-ban volt. Ezt segítheti elő az új lakások kedvezményes áfakulcsának visszavezetése és a lakásfelújítások támogatása.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint figyelembe véve a második hullámot és a november elején életbelépő korlátozásokat, immár szinte biztos, hogy az építőiparban két számjegyet megközelítő teljesítménycsökkenés lesz látható az idei évre, jövőre pedig 5 százalék körüli növekedés.

A megrendelésállományok elmaradását sokan említik, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint ez főként az önkormányzati beruházások jelentős csökkenésén keresztül érezhető, miközben jelentős munkaerőhiányról ugyanennyi cég panaszkodik, a kettő együtt pedig nehezen állhat fent már rövidtávon is – írta az elemző.

A második hullámos korlátozások és növekvő bizonytalanságok közepette egyre nagyobb esély van egy tartósabb keresletcsökkenésre. A vásárlóerő esetleges elhúzódó csökkenése miatt keresleti oldalról érheti majd visszaesés az iparágat, ami elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza, de a januártól már induló 3 millió forintos kormányzati támogatási program és az 5 százalékos újlakás áfa is érdemi segítséget hoz. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások többségében egyelőre az eredeti menetrend szerint zajlanak – közölte Horváth András.

(Forrás: MTI)