Heteken belül esedékessé válik a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség: hogy minél kisebb összeg „ragadjon bent” a NAV-nál, fontos már december 21-ig mérlegelni, milyen adóalap-csökkentő tételeket, illetve adókedvezményeket kíván az adóelőleg feltöltésre kötelezett társasági adóalany alkalmazni.
December 20-ával (mivel december 20-a 2015-ben vasárnapra esik, így idén december 21-vel) a naptári évvel megegyező üzleti évű adózók számára számos adónem tekintetében keletkezhet adóelőleg feltöltési kötelezettség – figyelmeztet Vizer József, az RSM Hungary adómenedzsere friss bejegyzésében.
A szóban forgó kötelezettségek közül az egyik – költségvetési szempontból és számításának bonyolultságát tekintve talán a legfontosabb – a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség.
Ez a kötelezettség csak azon belföldi illetőségű társasági adó (tao) alanyokat és külföldi vállalkozásokat terheli, melyek előző adóévi nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Azoknak a társaságoknak, amelyek ebbe a körbe tartoznak, december 21-ig a tényleges és az év hátralevő részére prognosztizált gazdasági eseményeik alapján meg kell becsülniük várható adózás előtti eredményüket, a kötelezően alkalmazandó társasági adóalap korrekciós tételeiket, valamint a választható társasági adóalap módosító tételek és az adókedvezmények tekintetében dönteniük kell, kívánják-e azokat a 2015. adóévben érvényesíteni.
Azért kell körültekintően kalkulálni, mert amennyiben az arra kötelezett a feltöltési kötelezettség határidejéig a várható adó összegét nem fizeti meg legalább 90 százalékos mértékben, abban az esetben a NAV a befizetett előleg és a bevallott adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő összegű mulasztási bírságot szab ki.
Csökkenti a kalkulációban rejlő kockázatot, hogy a mulasztási bírság számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, feltéve hogy az adóalapot képez.
Az újévben az éves zárás során minden vállalkozás tüzetesen végigveszi milyen jogszabály adta lehetőségei vannak a tao alapjának, illetve a társasági adó kötelezettségének csökkentésére. Azok a szervezetek, amelyek ugyanezt nem teszik meg a feltöltési kötelezettség számítása során, akár jelentősen túltölthetik adóelőlegüket tényleges adókötelezettségükhöz képest. Ez akár likviditási problémához is vezethet, ugyanis a számukra visszajáró különbözetet csak társasági adóbevallásuk esedékességét, tehát 2016. május 31-ét követően tudják visszaigényelni a NAV-tól.
Hogy minél kisebb összeg „ragadjon bent” a NAV-nál, fontos már december 21-ig mérlegelni mely választáson alapuló adóalap csökkentő tételeket, illetve adókedvezményeket kíván az adóelőleg feltöltésre kötelezett társasági adóalany alkalmazni. E lehetőségek közül a legfontosabbak az adóalap-csökkentő tételek és az adókedvezmények.
Adóalap-csökkentő tételek
1. Számos korlát mellett a korábbi évek negatív adóalapja – mint elhatárolt veszteség – legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig adóalap csökkentő tételként érvényesíthető.
2. Fejlesztési tartalék címén, legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig, de maximum 500 millió forint összegben érvényesíthető adóalap csökkentő tétel, feltéve hogy annak összege az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetésre kerül. A fejlesztési tartalékból a következő 4 adóévben (a jogszabályi előírásoknak megfelelő) beruházásokat kell megvalósítani, ellenkező esetben az általa realizált adócsökkenést késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni az államnak. Alkalmazása esetén tisztában kell lenni azzal is, hogy ezen módszer halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az abból megvalósított eszközök után a társasági adó (tao) számítása során értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető.
3. A kizárólag magánszemély taggal rendelkező és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók az adózás előtti eredményük összegéig, de maximum 30 millió forint összegben csökkenthetik adóalapjukat a korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogával, szellemi termék bekerülési értékével. Tekintettel arra, hogy ezen adóalap csökkentési lehetőség támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.
4. Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózók amennyiben a megelőző adóévben a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma legfeljebb 5 fő volt és az adóév utolsó napján nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásuk, abban az esetben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított növekményének és a minimálbér adóévre számított összegének szorzatát adóalap csökkentő tételként érvényesíthetik. Az adóalap csökkentő tétel érvényesítése esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy az általa realizált adómegtakarítás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül és a létszám 4 éven belüli csökkenése esetén az adóalap csökkentő tétel 20 százalékkal növelt összegét adózás előtti eredmény növelő tételként kell figyelembe venni.
5. Amennyiben a társaság átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt és megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztat, abban az esetben ezen munkavállalóknak havonta fizetett munkabérrel, de legfeljebb a minimálbér összegével csökkenthető a társasági adó alapja.
6. Amennyiben a társaság iskolai rendszerű szakképzésben részt vesz, a gyakorlati képzésre tekintettel tanulónként minden megkezdett hónap után tanulószerződéses jogviszony esetén a minimálbér 24 százaléka, az iskolával kötött együttműködési megállapodás esetén a minimálbér 12 százaléka érvényesíthető adózás előtti eredmény csökkentő tételként.
7. A sikeres szakmai vizsgát tett, előző pont szerinti tanulók folyamatos továbbfoglalkoztatása, a korábban munkanélküli, vagy a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyek foglalkoztatásának ideje, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adóval – az egyéb feltételek fennállása esetén – csökkenthető a társasági adó alapja.
8. Karácsony közeledtével mindenki, így a vállalkozások is szívesen költenek adományozásra. E téren érdemes kihasználni a társasági adóalap csökkentési lehetőségeket, hiszen a megfelelő adattartalmú igazolás alapján amellett hogy az adomány elismert költségnek minősül, a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
- 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet;
- 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá
- 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege adózás előtti eredmény csökkentő tételként érvényesíthető.
Adókedvezmények
Amennyiben az adózó rendelkezik élő, tárgyi eszköz beszerzéshez, vagy előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybe vett olyan hitelszerződéssel, melynek megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült, abban az esetben az eredeti hitelszerződés szerint a hitel visszafizetésére előírt határidő évéig, de legfeljebb amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok 40 százaléka, vagy 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés esetén 60 százaléka adókedvezményként érvényesíthető. Ezen adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékig, de főszabály szerint legfeljebb 6 millió forint összegben érvényesíthető és választása esetén a kapcsolódó beruházást a hitelszerződés megkötését követő 4 éven belül üzembe kell helyezni, továbbá ezen tárgyi eszköz az üzembe helyezést követő 3 éven belül nem idegeníthető el.
Mindazok számára, akik a fenti lehetőségekkel nem, vagy csak részben tudnak élni, az év végéig még megoldást jelenthet az előadó-művészeti szervezetek, a látvány-csapatsportok, vagy a filmalkotások támogatása, melyek után a szükséges igazolások birtokában a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adó 70 százalékig adókedvezmény érvényesíthető. Az előadó-művészeti szervezetek támogatása, valamint a látvány-csapatsport támogatások után érvényesíthető adókedvezmények szabályairól honlapunkon publikált tájékoztatóinkban részletesen foglalkoztunk, sőt kalkulátoraink segítségével mindenki könnyedén kiszámolhatja, milyen mértékben tudná csökkenteni adófizetési kötelezettségét, továbbá mekkora megtakarítást érhetne el az előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok támogatása által.
A bemutatott adóalap- és adócsökkentési lehetőségek érvényesítése során az adókockázatok elkerülése érdekében számos, a jelen bejegyzésben nem kifejtett részletszabályra is figyelemmel kell lenni, így azok érvényesítése és a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség kalkulációja során javasolt a témában járatos szakértők bevonása is – zárja összefoglalóját Vizer József.
