Bár Szlovákia a hulladék osztályozásának és értékesítésének széleskörű, közel 317 millió euró értékű infrastruktúrájával rendelkezik, mégis alacsony a háztartási hulladék újrahasznosítása.
A biohulladékon és a papíron kívül a hulladék feldolgozásához rendelkezésre álló kapacitások elegendőek, problémát inkább a nyilvántartás jelent – olvasható a környezetre fordítandó költségek revíziójával foglalkozó jelentésben, amelyet a hirek.sk ismertet.
A hulladék javarésze a szeméttelepekre kerül. „Európai viszonylatban elmondható, hogy nálunk a háztartási hulladék alacsony átlagos újrahasznosítása tapasztalható (2005-2015 között lakosonként 305 kg/év), s ugyanez állítható az abszolút értékek tekintetében is (1,6 millió tonna/év), s a 14,9 százalékos újrahasznosítási arányunk európai viszonylatban az egyik legkisebbnek számít” – szögezi le a jelentés.
Ennek következménye az, hogy úgy uniós viszonylatban, mint a visegrádi négyek esetében Szlovákiában a legnagyobb a szemétraktározás.
A kormányzati elemzők szerint egyik oka annak, hogy az újrahasznosítás helyett a megsemmisítést választják, a raktározásért fizetendő alacsony illeték lehet, ami nem motivál az osztályozott szemétgyűjtés mértékének emelésére. A környezetvédelmi tárca már jelezte: ezen illetékek növekednek majd.
„A biohulladékon és a papíron kívül a hulladék feldolgozásához rendelkezésre álló kapacitások elegendőek, problémát inkább a nyilvántartás jelent” – olvasható az anyagban. Ezért szükséges egy centralizált rendszer kidolgozása, amely biztosítja a hatékonyabb adatgyűjtést, illetve az adatok minőségének javulását. A környezetvédelmi tárca azt szeretné, hogy a rendszer három éven belül működőképes legyen.
Az ellenőrzés során jelentős eltérések mutatkoztak a hulladéklerakók – a hulladékértékesítés mértékének növelése céljából való – bezárásával kapcsolatos költségek terén, egyes járásokban akár hétszeres különbségek is akadtak. A szeméttelepek felszámolására 80 millió eurót költöttek, főleg uniós alapokból.
