Évek óta tárgyal a BKK-val a városi közösségi autózás elterjesztéséről az Avalon Car(e) Services Kft., amely Magyarországon úttörő a szegmensben.

Két év csak a tervezéssel, a számolással, a piac felmérésével telt el, amíg az Avalon Car(e) Services Kft. három magyar tulajdonosa kimondta az igent. 2013 őszén Budapesten a cég elkezdte a közösségi autóbérlés szolgáltatását, akkor 22 autó várta az ügyfeleket 5 helyszínen.

Sződi János ügyvezető igazgató (képünkön) a KamaraOnline-nak nyilatkozva azt mondta, közgazdászként is alaposan megfontolta, hogy érdemes-e Magyarországon belevágni a vállalkozásba. Mondjuk, európai példából volt bőven, Svájcban például 1948 óta működik a rendszer, de Németországban is több mint két évtizedes a múltja, hozzánk legközelebb pedig Bécsben lehet közösségi autózni.

Svájcban és Németországban bevált

Svájc ma ott tart, hogy szinte a legkisebb falvakban is elérhető a carsharing szolgáltatás. Németországban fokozatosan érték el, hogy szemléletváltással egyre jobban elfogadtassák a környezetbarát innovációt. A németek, akárcsak a magyarok, nagyra becsülik a tulajdont, többségük elképzelni sem tudja, hogy ne saját autójuk legyen, ma mégis piacot hódított a közösségi autóbérlés.

Szerintem Sződi János nálam sokkal optimistább, én meg sem merem saccolni, hogy mikor tör be igazán a magyar piacra a szolgáltatás, de az ügyvezető nemcsak kincstári optimizmusból optimista. A Mol-Bubi kerékpár-kölcsönzés sikertörténetét említi, azt mondja, az előkészületekkor rengetegen kritizálták, mégis elfogadták a fővárosiak, népszerű lett, a hálózata egyre bővül. Ezért a saját autós sztorijukat is négy kerekű Bubiként aposztrofálja.

Tőke és elkötelezettség, hogy azt ne írjam: megszállottság nélkül, Magyarországon a carsharingből nem lenne semmi. A cég 1999-től foglalkozik autókölcsönzéssel, 13 éve saját szervize is van, vagyis adott a háttér, ezekből az alapokból lehetett építkezni.

Mi a szolgáltatás lényege?

A sima kölcsönzéstől eltérően itt óraalapú az elszámolás, akár fél órára is elvihető a kocsi az öt belvárosi garázs egyikéből. Az ügyfélnek legelőször regisztrálnia kell, akkor megkapja a kártyát, amellyel az autó nyitható (slusszklucs és üzemanyag-kártya a kesztyűtartóban), be lehet szállni, lehet utazni, majd a kocsit a garázsban kell lerakni.

Golyóálló a rendszer, a hardver és a softver tökéletes, az indulás óta nem volt panasz, a kártyák kiválóan beváltak – mondja Sződi János. Egy tesztautóval viszont már a mobilos alkalmazást próbálják, igaz, a tapasztalatok szerint a cégek jobban kedvelik a kártyát. A jövő zenéje, hogy az egykártyás személyi adatos rendszer mellett egyfajta bizniszkártyát használjanak minél többen, amivel a munkahelyi bejutás mellett akár a carsharing is használható.

Kinek éri meg leginkább?

Főleg a belvárosban lakóknak és ott dolgozó vállalkozásoknak, hiszen ők érik el leggyorsabban az öt dokkoló hely valamelyikét. Aztán azoknak, akik hetente hozzávetőlegesen 2-3 alkalommal akarják ügyeiket autóval intézni.

Három órás használat 30 kilométer megtételével bruttó 3510 forintba kerül üzemanyaggal együtt, ebből is látszik, hogy semmiképpen nem konkurenciája a taxinak és az egész napos autókölcsönzésnek sem.

A környezettudatosságról sokan beszélnek, ám kevesebben tesznek a környezetükért. A belvárosban minden negyedik autó azért van mozgásban, mert a sofőr nem talál parkolóhelyet. Egy carsharing kocsival a számítások szerint 10-12 autót lehetne kiváltani, igaz, ehhez tényleg az kellene, hogy az emberek másként gondolkodjanak. És számoljanak.

Nyilván Budapesten is tízezrével vannak olyan autótulajdonosok, akik ritkán ülnek a volán mögé. De ugye, megvették a kocsit, fizetik a kötelező biztosítást és a helyi adót, elég sokan a Cascót is vállalják, szervízeltetnek, időről időre a vizsgáztatásra is megy a pénz, tankolnak, mosatnak. Ez mind megtakarítható a négykerekű Bubival.

Mikorra várható a boom?

A szolgáltatás nem egészen két év alatt még bejáratási szakaszát éli. Amíg külföldön az igénybe vevő magánszemélyek-cégek aránya 70-30 százalék, addig itthon pont fordított a helyzet. Vagyis: van min dolgozni. Szerintem például a belvárosi és a környéki önkormányzatok élen járhatnának, és kevesebb szolgálati kocsit üzemeltethetnének.

Nehéz megmondani, hogy mikorra várható a magyar piacon boom, az ügyvezető dátumokkal kapcsolatos jóslásokba nem is bocsátkozik, de azt mondja: az elektromos autók rendszerbe állításával ennek nő a valószínűsége.

Sződi János úgy látja, hogy a jövőben a BKK irányításával az elektromos autókkal működtetett közautó és az Avalon jelenlegi CarSharing rendszere ideális módon fogja kiegészíteni egymást, ezért továbbra is az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt.

Sződi János – a hotelszakmától a közösségi autóig

• A hotelszakmából diploma után váltott, egy német-magyar reklámügynökség cégvezetője lett.
• 1999 óta vezeti saját cégét, az Avalon Rent A Car mottója: „Rugalmasság éjjel-nappal”.
• 2002-ben autószerviz üzletág nyílt, amely a Bosch Car Service hálózat tagja.
• 2013-ban hazánkban elsőként vezette be a cég a CarSharing – közösségi autó innovatív szolgáltatást, idén átvehették „Az év autókölcsönzője 2013” szakmai díjat.