Idén a magyar gazdaság növekedése – mindenekelőtt az uniós támogatások újraindulásának köszönhetően – a tavalyi két százalékról 3,2 százalékra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20 százalékos visszaesés után 8 százalékkal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2 százalékról 5 százalékra emelkedik a GKI előrejelzése szerint.
Az idei első hónapokban az építőipar kiugróan gyorsan, több mint 15 százalékkal bővült, a vártnál gyorsabb volt az ipar (7,5 százalék), viszont lassabb a kiskereskedelmi forgalom (3 százalék) bővülése. A külkereskedelemben az import 1,2 százalékponttal gyorsabban bővült az exportnál, a cserearányok 1,2 százalékkal romlottak, s kissé csökkent – de továbbra is magasa – az aktívum. A vállalati és lakossági hitelállomány az első két hónapban a 2016 végi szinthez képest kissé növekedett, de még így is kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az MNB hitelezési felmérése szerint a kereskedelmi bankok a következő fél évben a kihelyezett hitelmennyiség érdemi növekedésére számítanak.
A munkanélküliségi ráta 2017 első negyedévében 4,5 százalék volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, viszont minimálisan, de magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A „valódi” munkanélküliség továbbra is 7 százalék körüli. Az első két hónapban a foglalkoztatottak száma négy, a közmunkások figyelembe vétele nélkül 4,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A statisztika által tükrözött látványos javulásban a külföldi munkavállalás és módszertani változtatások is közre játszanak. Ugyanakkor a GKI felmérése szerint az ipari és szolgáltató cégek 40 százaléka, az építőipariak csaknem fele szembesül munkaerő-hiánnyal.
A 2017-re tervezett államháztartási hiány továbbra is a GDP 2,4 százaléka, mivel a költségvetés módosítási javaslata szerint a kiadási és bevételi oldal azonos összeggel emelkedik. Ezen belül kedvező, hogy kissé növekednek a tartalékok. A GKI azonban valamivel magasabb, 2,5-3 százalék közötti deficitre számít, mivel egy választás előtti évben különösen erőteljes a nyomás a kiadások növelésére, ráadásul a már most bizonytalannak látszó 2018. évi államháztartási deficit csökkentése érdekében a következő évről előrehozott kiadások teljesítése is elképzelhető. E lehetőségre a Költségvetési Tanács is felhívta a kormány figyelmét.
A kormányzat által 2017-re prognosztizáltnál (1,6 százalék) várhatóan mintegy egy százalékponttal gyorsabb infláció az év végén visszamenőleges nyugdíjemelést tesz szükségessé. A kormány prognózisának valóra válása esetén (3,5 százalék feletti GDP-növekedés és teljesülő, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási egyenleg) emellett „nyugdíjprémium” kifizetésére is sor kerül. Bár a GKI nem számít e kritériumok teljesülésére; tekintettel arra, hogy a nyugdíjprémium kifizetéséről várható számok alapján kell dönteni, illetve az országgyűlési választások már közel lesznek, némi többletkifizetés valószínű.
