A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában megrendezett fórumon Szabados Zsuzsa, az NGM osztályvezetője beszélt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lehetőségeiről és az idei pályázati kiírásokról.

2014. április 15. óta a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került a pályázati operatív programok létrehozása és működtetése. Ez az új intézményen kívül új korlátokkal és új szabályokkal jár, mint az előző programozási időszakban. „Az a legfontosabb, hogy megfeleljünk az elvárásoknak és a célkitűzéseknek, azaz, hogy a rendelkezésre álló források teljes mértékben és szabályosan lekötésre kerüljenek” – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium GFP IH Kiemelt és Innovációs Támogatási Osztály osztályvezetője.

A felhívások a célkitűzésekhez kapcsolódnak. Bár az új programozási időszak tavaly kezdődött, a legtöbb pályázati kiírás az idei évben jelent meg. „Ennek az az oka, hogy az operatív programok nagyon hosszú tárgyalási folyamatok során születtek meg, és az Európai Unió véglegesen februárban fogadta el őket” – mondta el az osztályvezető.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hatásköre alá tartozik a GINOP-on kívül a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP); a teljes költségvetési időszakban 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. A legnagyobb program a GINOP, melyben közel 3 ezer milliárd forint forrás elnyerésére van lehetőség. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretein belül a közép-magyarországi régió nem részesülhet támogatásban, kivéve, ha a szabad vállalkozási zóna területéhez tartozik. Ebbe az övezetbe a hátrányos helyzetű települések tartoznak országszerte.

A 2007-2013-as pályázati időszakban négy támogatási prioritás volt, ami a mostani időszakban nyolcra bővült az energiával, a foglalkoztatással és a turizmussal. Az IKT szektor külön prioritást kapott, korábban a modern üzleti környezeten belül nyílt lehetőség információtechnológiai pályázat benyújtására. „Ennek köszönhetően az operatív program által nyerhető támogatási keretösszeg háromszorosára növekedett” – hangsúlyozta Szabados Zsuzsa. A vállalkozásfejlesztésben az összes operatív program 60 százaléka kis- és középvállalkozásoknak biztosít forrást.

A 2014-2020-as pályázati időszakban fontos szerepet kap a kutatás-fejlesztés. Az osztályvezető elmondta: 500 milliárd forint értékű forrást biztosítanak K+F-re. Emiatt szigorú keretszabályokat hoztak létre. Szinten tartó beruházásra nincs lehetőség, mindenképpen tartalmaznia kell a fejlesztést. A turizmus keretein belül nincs lehetőség szálláshelyre való pályázásra. Az IKT szektorban nem lehet önálló IKT fejlesztéssel pályázni, annak egy nagyobb rendszer részének kell lennie. „A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos GINOP pályázatokban támogatási lehetőséget biztosítunk nagyvállalatoknak is, de csak abban az esetben, ha egy kkv-val dolgoznak együtt a pályázat megvalósítása során” – emelte ki Szabados Zsuzsa. A prioritások itt is ugyanazok, de a legnagyobb hangsúlyt a termelés, a K+F és az energia kapja.

A kkv-szektorban 490 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás áll rendelkezésre. Az osztályvezető elmondta, 2020 után már nem lesz lehetőség vissza nem térítendő támogatás elnyerésére, ezért minden vállalkozást arra szeretnének buzdítani, hogy olyan fejlesztéssel álljon elő, mely erőteljesen növeli a hatékonyságot. Az IKT szektorban jelenleg 141 milliárd forint vissza nem térítendő, és 95 milliárd forint visszatérítendő támogatásra van lehetőség.

Ebben az évben összesen közel 70 pályázati kiírás van, több mint 800 milliárd forint támogatási összeggel. A legfrissebb pályázati kiírás a 2.1.1.-es, melyben ipari fejlesztésre, kísérleti fejlesztésre, innovációra lehet pályázni. A rendelkezésre álló keretösszeg 50 milliárd forint, 50 millió forinttól 1 milliárd forintig lehet pályázatot benyújtani. A támogatási intenzitás magas, 50 és 70 százalék közötti, a megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre. A pályázatot október 30-tól december 7-ig lehet benyújtani.

Az osztályvezető beszélt a meglévő tervezetekről, melyek kiírása ősszel várható. Ezekben a vállalkozásokon kívül kutatóintézetek és egyetemek is pályázhatnak. Az egyik a Versenyképességi és Kiválósági Együttműködés, 50 és 80 százalék közötti intenzitással, a másik a Stratégiai K+F műhelyek kiválósága, melynek támogatási intenzitása 100 százalék. Szabados Zsuzsa elmondta, a magyar gazdaság és a magyarországi versenyképesség szempontjából jelentős, hogy az országban milyen kutatások és innovációk történnek az egyetemeken. „Szükség van arra, hogy ezek az intézmények kivegyék a részüket a termék- és szolgáltatásfejlesztésből.”

Zárásként az osztályvezető felhívta a figyelmet a leggyakoribb hibákra, amelyeken nagyon sok pályázat bukik el. Az E-Ügyintézésben a korábban regisztrált céginformációk kerülnek hasznosításra, így ha valakinek megváltozik bármelyik cégadata, rögtön módosítania kell. A másik nagyon fontos hiba, hogy a pályázatokkal nem érkezik három árajánlat, anélkül viszont nem lehet továbbengedni a bírálási folyamatban.

Kovács Réka Fruzsina