A területi alapú tartalomkorlátozás (geo-blocking) széles körben elterjedt gyakorlat az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság által az e-kereskedelmi ágazatban végzett vizsgálatból.

Az Európai Bizottság közzétette az első eredményeket a területi alapú tartalomkorlátozás (geo-blocking) előfordulási gyakoriságáról. Az ilyen jellegű korlátozások akadályozzák, hogy az Európai Unióban a fogyasztók fogyasztási cikkeket vásároljanak vagy digitális tartalmakat érjenek el az interneten keresztül. Az információkat a bizottság az e-kereskedelmi ágazatra vonatkozó, 2015 májusa óta folyamatban lévő antitrösztvizsgálat keretében szerezte be.

A mind a 28 uniós tagállamból több mint 1400 kiskereskedő által beküldött válaszok azt mutatják, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás az Unióban működő fogyasztásicikk-értékesítők és digitális tartalomszolgáltatók körében egyaránt elterjedt gyakorlat. Az online fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó válaszadók 38 százaléka és a digitális tartalomszolgáltatók 68 százaléka azt válaszolta, hogy területi alapú tartalomkorlátozást alkalmaz a más uniós tagállamokban tartózkodó fogyasztókkal szemben. Ez elsősorban a felhasználó IP-címe alapján történik, amely azonosítja a számítógépet/okostelefont és meghatározza földrajzi helyzetét. A válaszadó tartalomszolgáltatók 59 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a szállítók szerződésben kötelezik őket a területi alapú tartalomkorlátozás alkalmazására.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kommentárja

„Az e-kereskedelemi ágazatban végzett vizsgálatunk keretében összegyűjtött információk megerősítik azokat a jeleket, amelyek nyomán vizsgálatot indítottunk: Azon túlmenően, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás gyakran megakadályozza, hogy az európai fogyasztók más uniós országból vásároljanak árukat vagy digitális tartalmakat az interneten keresztül, bizonyos esetekben a szóban forgó tartalomkorlátozásra a szállítók és a forgalmazók közötti megállapodásokban rögzített korlátozások miatt kerül sor. Amennyiben egy erőfölénnyel nem rendelkező vállalkozás egyoldalúan úgy dönt, hogy nem értékesít külföldön, az nem versenyjogi kérdés. Ha azonban megállapodással rögzített területi alapú tartalomkorlátozás esete áll fenn, akkor alaposabban meg kell vizsgálnunk, hogy uniós versenyjogi eszközökkel kezelhető versenyellenes magatartásról van-e szó.”