2016. december 31-én a regisztrált gazdasági szervezetek száma meghaladta az 1 millió 846 ezret, ami 8400-zal több volt, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott vállalkozások száma 6400-zal, a nonprofit szervezeteké 1300-zal, az egyéb szervezeteké 800-zal nőtt, miközben a költségvetési és költségvetési rend szerint gazdálkodó szerveké 100-zal csökkent – olvasható a statisztikai hivatal „A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2016” című friss kiadványában.
A gazdasági szervezetek száma 1998 óta folyamatosan emelkedett 2014-ig, ez a tendencia tört meg 2015-ben, amikor ez a szám némileg mérséklődött. A 2016. évi bővülés ellenére év végi állományuk nem érte el a 2014. évi csúcspontot, de 2017 I. negyedévében is további növekedés következett be.
A regisztrált vállalkozások
2016 végén Magyarországon 1 millió 697 ezer regisztrált vállalkozást tartott nyilván a statisztikai hivatal, 6 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az emelkedést az önálló vállalkozók számának bővülése okozta, miközben a társas vállalkozások számának csökkenése tovább folytatódott.
A társas vállalkozások számának mérséklődése jogszabályi változásokkal magyarázható. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv kötelezővé tette a korlátolt felelősségű társaságok törzstő- kéjének 3 millió forintra emelését. A jogszabály a hatályba lépéstől 2 év haladékot adott a törzstőkeemelés teljesítésére, amit 2016-ban egy évvel meghosszabbítottak, de egyből esedékessé vált, amennyiben a társasági szerződés módosult. Törzstőkeemelés hiányában a kft-knek át kell alakulniuk betéti vagy közkereseti társasággá.
Az önálló vállalkozók száma a társas vállalkozásokkal ellentétben nőtt, aminek mértéke meghaladta az előző évit.
A társas vállalkozások száma 2016. december 31-én 540 és fél ezer volt, 20 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A csökkenés elsősorban a társas vállalkozások héttizedét kitevő korlátolt felelősségű társaságok számának 3,1 százalékos mérséklődéséből adódott, ami a korábban említett törzstőkeemelés következménye volt. A korlátolt felelősségű társaságok korábban rendkívüli népszerűségre tettek szert, a 2007. szeptember 1-jei törzstőkecsökkentést követően 262 ezer korlátolt felelősségű társaság alakult (mindössze 500 ezer forint törzstőke kellett egy korlátolt felelősségű társaság indításához).
A gazdasági társaságok közül 2016-ban – 2015-höz hasonlóan – csupán a részvénytársaságok száma nőtt (3,4 százalékkal). A betéti társaságok és a közkereseti társaságok számának évek óta tartó csökkenése tovább folytatódott (5,9, illetve 8,9 százalékkal).
A nyilvántartásban szereplő önálló vállalkozók száma 2016 végén 1 millió 157 ezer volt, 2,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A munkavégzés jellege szerint a mellékfoglalkozásúak aránya 45, a főfoglalkozásúaké 34, a nyugdíjasoké 21 százalék volt. Az előző évek tendenciája folytatódott, a mellékfoglalkozású és a főfoglalkozású önálló vállalkozók száma emelkedett, a nyugdíjasoké pedig csökkent 2016-ban is.
Az egyéni vállalkozók aránya 36,4 százalék volt az összes önálló vállalkozáson belül. Számuk tovább nőtt az elmúlt évben, az emelkedés mértéke (5,0 százalék) jelentősen meghaladta a 2015. évit.
Az egyéni vállalkozók száma nem bővült egyenletesen az év folyamán, júliusban és decemberben csökkenést regisztráltunk. Az ő esetükben is a törvényi szabályozás befolyásolta számuk alakulását.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozó tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Amennyiben az érintett nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését a szünetelés kezdőnapját követő öt éven belül, úgy elveszíti jogosultságát az egyéni vállalkozói tevékenység végzésére. Az egyéni vállalkozók első ilyen jellegű megszűnései 2015-ben jelentek meg.
Az adószámmal rendelkező magánszemélyek között nyilvántartott őstermelők száma 4,0 százalékkal csökkent.
A vállalkozások területi megoszlása a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók esetében rendkívül eltérő. A társas vállalkozások több mint felét (56,5 százalék) közép-magyarországi székhellyel jegyezték, a többi régió részesedése 6,1–8,3 százalék között mozgott. Az önálló vállalkozók tekintetében a megoszlás sokkal kiegyenlítettebb: Közép-Magyarország 24,3 százalékos részesedését a többi régió 9,3–19,0 százalékkal követte. Ez a területi megoszlás évek óta nem változott jelentősen.
Békés megye, Budapest és Közép-Magyarország kivételével minden megyében és régióban emelkedett a vállalkozások száma, leginkább Vas és Bács-Kiskun megyékben.
Országos átlagban ezer lakosra 173 vállalkozás jutott: 55 társas vállalkozás és 118 önálló vállalkozó. A társas vállalkozások mutatója csupán Közép-Magyarország vonatkozásában múlta felül az országos átlagot. Önálló vállalkozók esetében – a mezőgazdasági őstermelők nagy száma miatt – átlagot meghaladó a mutató értéke az Alföldön és Dél-, illetve Nyugat-Dunántúlon.
A vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása az előző évhez hasonlóan alakult: 28 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, további jelentősebb ágazatok az ingatlanügyletek (13,2 százalék), a kereskedelem (11,2 százalék), valamint a szakmai, tudományos tevékenység (jogi, számviteli, adótanácsadói, mérnöki tevékenység 10,9 százalék). A mezőgazdasági vállalkozások aránya az őstermelők 2008-tól kötelező regisztrációját követően nőtt meg nagymértékben, ezért érdemes külön-külön is áttekintenünk a társas, illetve az önálló vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlását.
Mind a társas, mind az önállókon belül az egyéni vállalkozók közül a legtöbb vállalkozást a kereskedelemben regisztráltuk (23,5, illetve 14,5 százalék), utána következik a szakmai, tudományos tevékenység (17,6, illetve 14,0 százalék) és az építőipar (9,0, illetve 9,3 százalék), valamint az egyéni vállalkozók esetében az egyéb szolgáltatás (10,3 százalék). A már korábban említett őstermelőket az egyéb önálló vállalkozók között tartjuk nyilván. Ez utóbbi körben a mezőgazdaságban tevékenykedők aránya megközelíti a 60 százalékot, további egynegyedük az ingatlanügyletek ágazatban lakáskiadással foglalkozik.
A legjelentősebb ágakban nyilvántartott vállalkozások száma eltérő irányban változott. A kereskedelemben regisztráltak száma csökkent, a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén tevékenykedőké kismértékben (1 százalék alatti mértékben) emelkedett, míg a szakmai tudományos tevékenységgel foglalkozók körében az előbbieknél nagyobb mértékű növekedést regisztráltunk. A változások irányai megfeleltek a korábbi évek trendjének: a mezőgazdaság és szakmai, tudományos tevékenység vállalkozásai évről évre nőnek, az ingatlanügyletekkel foglalkozók száma a 2011. évi nagy visszaesés óta szintén folyamatosan emelkedik, míg a kereskedelemben tevékenykedőké a 2011. évi emelkedés után lényegében stagnált, majd az utóbbi három évben csökkent. Az ingatlanügyletekben történt törés oka, hogy a 2011. január 1-jétől alkalmazott gazdálkodási formák szerint az ingatlanügyletek területén működő társasházak átkerültek a társas vállalkozások közül a nonprofit szervezetek közé. Az átsorolás 36 ezer társasházat érintett.
A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest változatlan. A vállalkozások 99,7 százaléka kisvállalkozás (ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,8 százalék). A középvállalkozások aránya 0,3, a nagyvállalkozásoké mindössze 0,1 százalék.
Új regisztrációk
Az újonnan regisztrált vállalkozások száma 2016-ban 112 ezer volt, 5,8 százalékkal több, mint 2015-ben. Mind a társas vállalkozások, mind az önálló vállalkozók száma emelkedett: 5,1, illetve 6,0 százalékkal. Az önálló vállalkozók körében újonnan nyilvántartásba vett egyéni vállalkozók száma ennél is nagyobb mértékben, 12,9 százalékkal nőtt.
A társas vállalkozások között meghatározó súlyú korlátolt felelősségű társaságok bejegyzéseinek száma az előző évi visszaesés után 2016-ban ismét emelkedett (6,1 százalékkal). Nőtt a részvénytársaságként indulók száma is (6,0 százalékkal). A betéti társaságok bejegyzéseinek évek óta tartó csökkenése tovább folytatódott, számuk 3,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2015-ben.
A társas formában bejegyzett vállalkozások negyedét a kereskedelemben, további negyedüket fele-fele arányban a szakmai, tudományos tevékenység, illetve az építőipar területén indították.
Az egyéni vállalkozók esetében is a szakmai, tudományos tevékenység és kereskedelem ágak álltak az élen, 15,9, illetve 11,9 százalékos aránnyal, de 10 százalék fölötti volt az egyéb szolgáltatás és az építőipar területén újonnan bejegyzettek részesedése is.
A mezőgazdaság és a kereskedelem kivételével minden nemzetgazdasági ágban emelkedett az induló vállalkozások száma, a legjelentősebb mértékben, közel 40 százalékkal a szállítás, raktározás területén.
Az új bejegyzések száma a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, megközelítette az összes bejegyzés négytizedét. A régiók közül kiemelkedett még a két alföldi régió 10 százalék fölötti részesedéssel, bár e két régióban kevesebb vállalkozás indult 2016-ban, mint az előző évben. A többi régióban emelkedett a bejegyzések száma.
Felszámolások
A társas vállalkozások körében indított felszámolási eljárások száma 2016-ban 7 és fél ezer volt, ez az előző évben indult eljárások nyolctizede, így a 2012–2014-ben regisztrált emelkedés után a 2015-ben indult csökkenés tovább folytatódott 2016-ban is.
Az összes eljárás 91,2 százalékát a korlátolt felelősségű társaságok, további 6,8 százalékát a betéti társaságok körében indították. A korlátolt felelősségű társaságok esetében 18,4, a betéti társaságok esetében 36,9, a részvénytársaságok körében 21,3 százalékkal esett vissza az év során indított felszámolási eljárások száma. A hitelezők a legtöbb eljárást – a korábbi évekhez hasonlóan – a kereskedelemben (29,7 százalék) és az építőiparban (13,7 százalék) indították.
A felszámolások minden nemzetgazdasági ágban csökkentek, a legnagyobb visszaesés az ingatlanügyletek és az egyéb szolgáltatás területén történt.
A legtöbb felszámolási eljárás arányaiban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az adminisztratív szolgáltatás ágazatokban indult az összes regisztrált társas vállalkozás számához viszonyítva. A legstabilabbnak az oktatás és az egészségügy bizonyult.
2016-ban a korábbi évekhez hasonlóan a felszámolások 99,0 százalékát a vállalkozás tevékenységében részt vevők száma alapján kisvállalkozásnak minősülők körében indították a hitelezők, a középvállalkozások kategóriájában 69, a nagyvállalkozásoknál 4 eljárás indult.
A kis- és nagyvállalkozások felszámolásai csökkentek, 20, illetve 50 százalékkal, a középvállalkozásoknál ezzel szemben 20 százalékos növekedés következett be.
Heves és Nógrád megyék kivételével – ahol az eljárások száma emelkedett – minden megyében csökkenést regisztráltunk. A legnagyobb mértékben Bács-Kiskun megyében esett vissza az eljárások száma, ahol alig több mint a fele volt a 2015. évinek, emellett jelentősen, 40 százalékkal kisebb lett a felszámolások száma Pest megyében is. Ezzel szemben Budapesten mértük a legkisebb csökkenést (6,3 százalék).
Végelszámolások
A társas vállalkozásuk lezárására a végelszámolást választók száma 2016-ban 7532 volt. Az év során megindított eljárások száma 2011–2012-ben kiugróan magas volt, az ezt követő két évi zuhanás után 2015-ben nem változott, majd 2016-ban az alacsony bázishoz képest következett be (37,9 százalékos) emelkedés. A társas vállalkozások mellett további 2075 nonprofit szervezet is ezt az eljárást választotta tevékenysége befejezéséhez.
A legnagyobb számban a korlátolt felelősségű társaságok (4923) tulajdonosai döntöttek vállalkozásuk lezárásáról, számuk a 2015. évi csökkenés után 36,4 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A betéti társaságok megindított végelszámolásai (2228) – az előző évi, mintegy 19 százalékos bővülés után – 2016-ban 43,0 százalékkal tovább nőttek. A részvénytársaságok esetében a növekedés az előbbieknél kisebb mértékű volt (15,1 százalék).
A legtöbb végelszámolási eljárást 2016-ban a szakmai tudományos tevékenység (18,1 százalék), a kereskedelem (15,4 százalék) és az egyéb szolgáltatás (13,1 százalék) területén indították a tulajdonosok. Minden gazdasági ágban nőtt a végelszámolási eljárások száma, a legkisebb mértékben az iparban (23,4 százalék), a legnagyobb mértékben pedig a művészetek, szórakoztatás (58,9 százalék), a szállítás (46,7 százalék) és az információ, kommunikáció (45,2 százalék) nemzetgazdasági ágakban.
A végelszámolások aránya az egyéb szolgáltatással foglalkozók körében volt a legmagasabb, míg ebben a tekintetben a legalacsonyabb mutatóval az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás rendelkezett.
Végelszámolási eljárást döntően a mikrovállalkozások körében indítottak a tulajdonosok; ez az összes eljárás 99,1 százalékát tette ki. A 10–49 fős kisvállalkozások aránya 0,6 százalék volt. A középvállalkozások között 18, a nagyvállalkozások között 3 végelszámolási eljárás indult. Mind a kis-, a közép- és a nagyvállalkozások körében nőtt az eljárások száma.
A vállalkozói tevékenységüket lezárók száma minden megyében emelkedett: Komárom-Esztergom, Veszprém és Csongrád megyében a legkisebb, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb mértékben.
Csődeljárások
A csődeljárások száma 2016-ban 50 volt, szemben az előző évi 67-tel. Azaz a csődeljárást továbbra sem alkalmazzák széles körben az átmeneti likviditási gondokkal küszködő vállalkozások a célból, hogy ennek segítségével elkerülhessék a felszámolást.
A pénzügyi válság kihívásaira keresett megoldást a 2009. évi csődtörvény, amely újraírta a csődeljárás mint reorganizációs eljárás szabályrendszerét. A törvény indokolása hangsúlyozta: „Valószínűsíthető, hogy az adós és a hitelező méltányos érdekeit szem előtt tartó új csődszabályozás elősegítheti, hogy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább idő előtt csődöt jelentsenek, mintsem később egy jelentős adósság felhalmozását követően felszámolás induljon ellenük. A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, amely elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti hosszadalmas eljárást követő jogutód nélküli megszüntetésüket.”
A korábbi csődszabályozás szerint az adós csak a hitelezők minősített többségi hozzájárulásával juthatott fizetési moratóriumhoz, amit rendszerint nem kapott meg. A módosított csődtörvény azonban rögtön fizetési haladékot ad a kérelmezőnek, és 90 napot biztosít a hitelezőkkel történő megegyezésre a felszámolások elkerülése érdekében. Mindez azt eredményezte, hogy a törvény 2009. szeptemberi bevezetése óta ugrásszerűen megnőtt a csődeljárások száma. A jogszabály bevezetését megelőzően évente pár eljárást indítottak, viszont 2010 és 2013 között több mint évi százat. Ez utóbbihoz képest történt némi csökkenés 2014 után 2015-ben és 2016-ban is, az esetek száma jóval 100 alatt maradt.
Megszűnések
A megszűnt szervezetek száma 2016-ban 111 ezer volt, ebből 106 ezer vállalkozás és 4 ezer nonprofit szervezet. A megszűnések száma 9,2 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Mind a társas, mind az önálló vállalkozók megszűnései elmaradtak az előző évi magasabb bázistól, aminek hátterében mindkét esetben jogszabályi változások álltak: a törzstőke emelése a kft.-k esetében, illetve a működésüket 5 éve szüneteltető egyéni vállalkozók törlése a nyilvántartásból. Az év során megszüntetett társas vállalkozások száma 7,8, az önálló vállalkozóké és ezen belül az egyéni vállalkozóké pedig egyaránt 11,3 százalékkal maradt el a 2015. évitől.
A gazdasági társaságok között csupán a megszüntetett részvénytársaságok száma nőtt (6,7 százalékkal), a korlátolt felelősségű társaságoké (2,8 százalékkal), a betéti társaságoké (22,5 százalékkal) és a közkereseti társaságoké (17,1 százalékkal) csökkent.
A társas vállalkozások több mint fele kényszertörlésből, további háromtizede felszámolásból, 15 százaléka végelszámolásból és 3,0 százalék jogutóddal szűnt meg. A 2016-ban megszűnéssel befejeződő eljárások időtartama felszámolások esetén átlagosan 780, végelszámolások esetén átlagosan 480 napig tartottak.
A legtöbb gazdasági szervezet a kereskedelem (18,3 százalék), a mezőgazdaság (11,9 százalék) és a szakmai, tudományos tevékenység (10,0 százalék) ágakban szűnt meg.
A megszűnt szervezetek száma a nagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletekben közel 30 százalékkal emelkedett, a szakmai tudományos tevékenység területén változatlan volt, a mezőgazdaságban mintegy 30, a kereskedelemben pedig 7,5 százalékkal csökkent.
A megszűnések 98,7 százaléka a 0–9 fős szervezeteket érintette, további 0,8 százalék a 10–49 fővel tevékenykedőket. 136, illetve 22 szervezet zárta le tevékenységét az 50–249 fős, illetve a 250 fő fölöttiek létszám-kategóriájában.
Az 50 fő feletti létszám-kategóriákban emelkedett a megszűnések száma, alacsonyabb létszámnál csökkent.
A megszűnések közel fele Közép-Magyarországon koncentrálódott, a többi régió részesedése 7,6–12,6 százalék volt. Közép-Magyarországon (Budapesten és Pest megyében egyaránt), valamint Fejér és Baranya megyében nőtt a megszűnt szervezetek száma, a többi megyében, illetve régióban csökkent. Csongrád megyében, ahol egy évvel korábban az egyik legnagyobb volt a növekedés mértéke, 2016-ban a megszűnések száma csupán négytizede volt a 2015. évinek.
KSH
