Adóegyszerűsítésre, adócsökkentésre és bürokráciacsökkentésre tett ígéretet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő az MKIK által szervezett Gazdasági Évnyitó 2025 című gazdaságpolitikai fórumon elmondta, a kamara vezetése adóegyszerűsítést és bürokráciacsökkentést kért a kormánytól, az adócsökkentést pedig az adóegyszerűsítésben látja.

„Nálunk jobb partnert a kamara vezetése nem kaphatott volna”, szerintem ebben meg tudunk állapodni – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentette, a magyar kormány készen áll arra, hogy a kamara új vezetésével, ahogy az előzőekkel is tette, megállapodást kössön, amely világos teljesíthető pontokból áll.

Azt javaslom, hogy július 1-jéig már történjenek meg azok a dolgok, amiről megegyezünk, és ez a megállapodás tartalmazzon adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokráciacsökkentést is – rögzítette a miniszterelnök.

Az Európai Unióban olyan léptékű váltásra van szükség, amelyre 20-30 éve nem volt példa: a fiskális konzervativizmus helyett egy fejlesztő állam logikájára kell az EU-nak átállnia – közölte a miniszterelnök a gazdaságpolitikai fórumon.

Orbán Viktor elmondta, indokolt lehet kritikákat fölhozni az EU vezetésével szemben, de a „korrektség kedvéért” észben kell tartani, hogy olyasmit kell csinálnia az Európai Uniónak, ami ellentétes az eddigi működési logikájával. És nem biztos egyáltalán, hogy képes lesz erre a váltásra – jegyezte meg.

Kiemelte: az EU legerősebb államaként Németország döntő mértékben határozza meg az Európai Unió gazdaságfilozófiáját, a németek pedig egy 800 milliárd eurós nemzetgazdasági csomagot hoznak létre, amelyet infrastruktúra-fejlesztésre, és a katonai képességek növelésére fognak fordítani.

Mindehhez Németországban föladják az adósságfék szabályát, mert ez a pénz nincs meg, ezt most hitelként föl kell venni. Ennek az a következménye az Európai Unióra nézve, hogy várhatóan akkor a 3 százalékos hiánycél szabályát az EU is át fogja törni – jelentette ki.

A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a fogyasztás, az autópiac, az építőipar, a hitelezés és a lakáspiac mellett a turizmusban, ahol a tavalyi számok és az idei januári adatok is rekordnak számítanak, valamint a reálbérek alakulásában, itt a tavalyi 9 százalék után idén 5 százalékos emelkedés lesz – mondta a nemzetgazdasági miniszter a rendezvényen.

Nagy Márton kiemelte, a magyar gazdaságban rövid távon a legnagyobb kihívás az infláció, mert „sosem nyugszik, jön vissza”.

Rámutatott, hogy januárban az infláció 5,5 százalék, az élelmiszerinfláció pedig 6 százalék volt, ráadásul utóbbi további emelkedését mérték februárban. Ezért az élelmiszerinflációval foglalkozni kell – mondta.

Nagy Márton közölte, a kormány a helyzet kezelésére egy három lépésből álló akciótervet jelentett be: önkéntes árkorlátozás, haszonkulcs korlátozása, és a hatósági árak visszavezetése, amely a legerősebb lépés és még messze van.

A kiskereskedelmi boltokkal folytatott pénteki tárgyalásról elmondta, hogy a hat nagy lánc közül kettő adott értékelhető vállalást, ami az élelmiszerárak leszorításának irányába mutat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az árnövelőkkel szemben fel kell lépni.

Nagy Márton közölte, azzal is foglalkozniuk kell, hogy áfa-visszatérítést adjanak azoknak a csoportoknak, akiket a legjobban érint az élelmiszerinfláció.

Rámutatott, hogy a nyugdíjasok esetén már bejelentették: a zöldségnél, gyümölcsnél, tejtermékeknél havi 10-15 ezer forintos visszatérítést készek bevezetni az év második felétől.

Nagy Márton a fogyasztói áraknál a korábbi években tapasztalt változásról elmondta, hogy vissza tudták adni a lakosságnak azt, amit az infláció idáig elvett, ugyanis számításaik szerint a bérek növekedése 8,7 százalékponttal haladta meg az infláció mértékét.

A bérek kapcsán a tárcavezető kitért a mostani hároméves bérmegállapodásra is, amelynek köszönhetően a minimálbér idén 9 százalékkal nőtt, jövőre és az azt követő évben pedig 13, illetve 14 százalékkal emelkedik.

A miniszter megjegyezte, hogy csupán a minimálbért tekintve Magyarország az unióban a 21. helyen áll. A garantált bérminimummal együtt számolva az effektív minimálbér alapján azonban az ország már a 18. helyet foglalja el. Az 1000 eurós minimálbér elérésével pedig Magyarország az unió középmezőnyében lesz.

Hozzátette, a minimálbér emelkedése azért is fontos, mert növeli a vállalkozások termelékenységét, egyebek mellett azáltal, hogy csökkenti a fluktuációt.

A termelékenység javítása pedig azért lényeges kérdés, mert a magyar nagyvállalatok és a kkv-k munkatermelékenysége között több mint kétszeres a különbség, ami az egyik legnagyobb az unióban.

Nagy Márton kitért a Századvég által készített felmérésre – ebben 1500 vállalatot kérdeztek meg idén január és február között -, és az eredmények alapján megállapította, hogy a termelékenység javítása szempontjából az informatikai fejlesztéseket tartják a legfontosabbnak a megkérdezett cégek. Ezért a kormánynak is erre kell fókuszálni – jelentette ki a miniszter.

Hozzátette, a Demján Sándor Program 1+1 beruházásösztönző elemére körülbelül 1900 vállalat pályázott sikeresen, akiknek a részéről 140 milliárd forint körüli igény fogalmazódott meg. Az érintett cégek leginkább a technológiai hatékonyságot növelő új eszközök beszerzésére pályáztak.

Felhívta a figyelmet a Demján Sándor Program másik elemére is, ez a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja. A miniszter elmondta, hogy 9000 vállalkozás nyújtotta be pályázatát honlap létrehozására, 8,5 milliárd forint összegben.

A Századvég felmérésére alapozva szólt arról is, hogy a vállalatok többsége szerint a stabil árszínvonal és a megrendelések növekedése javítaná leginkább a helyzetüket. Ezért a miniszter kiemelte, a termelékenység-ugrást a hitelezéssel segítik.

Egyúttal az eseményen jelen lévő vállalkozók számára azt mondta, „ez a kormány mindig is ott állt önök mögött” a Széchenyi Kártya hiteleivel. Jelenleg a kis- és középvállalatok hiteleinek fele ilyen támogatott hitelekből áll.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Széchenyi Kártya volumene jelenleg körülbelül 5000 milliárd forint, a költségvetés pedig évente 320 milliárd forintot fizet ki, hogy a kedvezményes hitelek rendelkezésre álljanak.

Közölte, a tavaly bejelentett Demján Sándor Program, a kkv-k fejlesztése, a bérek felzárkóztatása és a lakhatás kérdése idén új lépésekkel bővült: a 100 gyár építése, az adócsökkentő politika folytatása és az infláció elleni program. A kormány ebben a keretrendszerben szeretné, ha repülőrajtot venne a gazdaság.

A miniszter a Magyarországon ismét megjelenő ragadós száj- és körömfájás betegségről azt mondta, ennek a vírusnak a kibontakozásával foglalkozni kell, hiszen rendkívüli hatással lehet a sertéshús- és a tejárakra is. A költségvetésben lesz pénz a termelők kártalanítására – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy ezt a betegséget meg kell állítani.

A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybanknak az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia – hangsúlyozta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten hivatalba lépett új elnöke a konferencián.

Kifejtette: az MNB az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a makrogazdasági célok eléréséhez.

A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartása és elérése mellett – emelte ki Varga Mihály.

Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat – közölte a jegybank elnöke.

Magyarországon a fogyasztói árindex 2024 szeptembere óta fokozatosan emelkedik, 2025 januárjára 5,5 százalékra nőtt, ezt elsősorban az üzemanyagok és az élelmiszerek árának emelkedése okozta, de jelentősen hozzájárult a piaci szolgáltatások árainak alakulása is – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Hozzátette: a piaci szolgáltatások árdinamikája tartósan magas, amit jegybanki, kormányzati, bankszövetségi és versenyhivatali együttműködésben kellene megvizsgálni. A jegybanknak hamarosan lesznek olyan javaslatai, amelyek a piaci szolgáltatások árképzésével foglalkozik majd – közölte.

Az MNB elnöke kifejtette: a magyar gazdaság növekedése széles alapokon áll, a magas foglalkoztatás és a reálbérnövekedés, a fogyasztás bővülése és a lakossági megtakarítások magas szintje a növekedési kilátások javulását mutatják.

A gazdaság növekedésének motorja egyrészt a fogyasztás, a másik beruházások területe; a vállalati szektor beruházásainak növekedéséhez is kedvezőek a kilátások – közölte.

A jegybankelnök a vállalkozók szempontjából három kockázatot említett, a kereslet bizonytalanságát, az inflációtól való félelmet és a gazdasági környezet adminisztratív részének terheit.

Varga Mihály kijelentette: a fogyasztói bizalom javulásához, a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartásán keresztül vezet az út.

A megújult Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jövőképe a vállalkozók sikerességére és elégedettségére épít; fontos, hogy a magyar vállalkozók azt érezzék, hogy a kamara értük van, őket segíti – hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke a Gazdasági Évnyitón.

Nagy Elek kijelentette, a tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez; a jövőt azok fogják megnyerni, akik a tudásba fektetnek.

A Makronóm Intézet felmérésére hivatkozva kifejtette, az ígéretes vállalkozások jellemzője, hogy nagyobb mértékben fektetnek a tudásba, keresik az exportlehetőségeket, a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz innovációra, szoros kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatókkal, megfizetik a tudást.

A tudás elsajátítására jó nemzetközi példákat említve Nagy Elek kiemelte, hogy a dán népfőiskola hozzájárult a dán agrárcsoda alapjainak letételéhez, a szingapúri módszer szerint pedig az oktatás a gazdasági csoda alapja.

A magyar út a tudásalapú gazdaságfejlesztésben, a tudásalapú kamarában rejlik – jelentette ki az MKIK elnöke. Hozzátette, probléma a forráshiány, és megoldásnak az ökoszisztéma építését látják, amelybe a vállalkozások és a kamarák egyaránt beletartoznak. Ebben a kamara feladatának tartja a piaci képzések felmérését, a hiányzó képeseket biztosítását.

Előadásában Nagy Elek kitért arra, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia, nemzetközi kutatások mutatják, hogy használatával komoly növekedés érhető el. Példaként említette, hogy mesterséges intelligenciával 12 százalékkal több feladatot lehet elvégezni 25 százalékkal gyorsabban, mint nélküle, ugyanakkor a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatok kivédéséhez fontos az emberi ellenőrzés.

A magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani a mesterséges intelligencia használatára, és ez jó lehetőség a kormány és a kamara együttműködésére – tette hozzá.

Az MKIK elnöke úgy látta, hogy a vállalkozók legégetőbb problémáinak feltárására az igényekhez igazított kutatásra van szükség, mert ez teszi lehetővé az adatalapú döntéseket. Szerinte a kkv-k legégetőbb problémája az adminisztráció, az adó- és társadalombiztosítási teher.

Felidézte, hogy az MKIK 15 pontos javaslatcsomagjának része az adminisztráció csökkentése, és hangsúlyozta, hogy a digitális megoldások elterjedése ezen változtatna.

Az adózás egyszerűsítéséról szólva a kamara elnöke elmondta: folyamatban lévő felmérésük eddigi adatai alapján az látszik, hogy a KATA módosítására óriási az igény, főleg a cégek felé történő számlázásnak.

Nagy Elek tájékoztatott arról, hogy a szomszédos országok példája alapján áttekintették tulajdon szerint a legnagyobb építési beruházás nyerteseit, és azt látják, hogy a helyi vállalkozások magas arányt képviselnek. Szerinte a magyar vállalkozásokat is helyzetbe lehetne hozni eu-konform módon.

Kiemelte, a kormány és a kamara jó együttműködésének jó példája a Demján Sándor tőkeprogram. Ezzel új forráshoz juthatnak a kkv-k, és ebben a kamara hálózata is közreműködik. MKIK saját alapkezelője és a kamarai hálózat segítségével megtalálja azokat a kkv-kat, amelyeknek – növekedési képesség alapján – szükségük van a tőkeinjekcióra.

(Forrás: MTI)