Gazdasági aktivitás: átfogó körkép a KSH-tól

A KSH összefoglalta a 2016-os mikrocenzus gazdasági aktivitásra vonatkozó adatait.

A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10 százalékos mintáján mikrocenzust hajtott végre. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestünk meg, hogy információt gyűjtsünk társadalmunk aktuális jellemzőiről – írja Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a „Mikrocenzus 2016 – 5. A népesség gazdasági aktivitása” című friss kiadványban.

Az alábbiakban az itt elérhető kiadvány összefoglalóját idézzük.

Gazdasági aktivitás

• 2016-ban a gazdaságilag aktív népesség – a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége – 4 millió 754 ezer volt, ami 5,4 százalékkal magasabb, mint amit a legutóbbi, 2011-es népszámlálás mért. A gazdaságilag aktív népesség aránya a teljes népességen belül 45-ről 48 százalékra emelkedett, amely a rendszerváltás óta a legmagasabb szint.
• A foglalkoztatottak száma a férfiak körében némileg jobban emelkedett (16, míg a nőknél 12 százalékkal), a munkanélküliség csökkenése azonban a nők között jelentősebb mértékű volt (a nőknél 58, míg a férfiaknál 54 százalék).
• A korábban csekély foglalkoztatottsággal bíró 15–19 évesek körében növekedett a foglalkoztatottság 2011 óta, amelyben szerepet játszhatott a tankötelezettség felső korhatárának 18-ról 16 évre történő leszállítása.
• Az aktív korúak – 15–64 évesek – létszámának 3,7 százalékos mérséklődése ellenére tudott növekedni a gazdaságilag aktívak száma 5,4, azon belül a foglalkoztatottaké 14 százalékkal.
• Az elmúlt öt évben a legnagyobb mértékben a községekben emelkedett a foglalkoztatottak aránya (19 százalékkal), míg a legkevésbé a megyei jogú városokban (10 százalékkal).

A foglalkoztatottak jellemzői

• A népesség iskolázottságának javulása mellett a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya nem csökkent az elmúlt öt évben, aminek elsődleges oka a közfoglalkoztatás bővülésével az alacsonyan iskolázottak munkához jutása lehetett.
• 2011 és 2016 között legnagyobb mértékben (37 százalékkal) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén nőtt a foglalkoztatottak száma.
• A foglalkoztatottak száma az átlagosnál jobban (31 százalékkal) emelkedett a legnépesebb, több mint 800 ezer főt foglalkoztató, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások főcsoportban.
• A foglalkoztatottak 64 százaléka a lakóhelye településén dolgozott. A helyben dolgozók közül 445 ezer fő Budapesten belül, kerületek között ingázott. 1 millió 585 ezer fő, a foglalkoztatottak 35 százaléka tartozott a naponta ingázók közé, további közel 1 százaléka átmenetileg külföldön tartózkodott.
• A foglalkoztatottak népességen belüli arányának régiók közötti különbsége a foglalkoztatás bővülése mellett tovább csökkent 2011 óta, illetve mérséklődött a megyék közötti egyenlőtlensége is. Ennek ellenére továbbra is Budapest és Dunántúl északnyugati megyéiben volt a legmagasabb a foglalkoztatottság. Az iskolai végzettség szerinti területi egyenlőtlenség 2011-hez képest – a diplomás és a legfeljebb 8. általánost végzett munkavállalók körében – nőtt.

Munkanélküliek

• 2016-ban a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt, kevesebb mint felére visszaesett 2011-hez képest. A nagymértékű csökkenésben a munkahelyek bővülése mellett a közfoglalkoztatás is fontos szerepet játszott.
• A munkanélküliek között a fiatal korcsoportok – különösen a 20–24 évesek – váltak meghatározóvá.
• A legfeljebb általános iskolát végzett munkanélküliek aránya tovább csökkent (27 százalékra), és mérséklődött az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek részaránya is (28 százalékra). Nőtt viszont a legfeljebb érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek részesedése (33, illetve 12 százalék lett).
• A jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül leginkább a közigazgatás (69 százalékkal), az oktatás (63 százalékkal), a feldolgozóipar (62 százalékkal) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (59 százalék) területén esett vissza a munkanélküliség.
• A munkanélküliek száma Veszprém, Békés és Komárom-Esztergom megyékben csökkent a legnagyobb mértékben.
• A munkanélküliek teljes lakossághoz viszonyított aránya továbbra is az északkeleti és dél-dunántúli megyékben volt a legnagyobb, ott, ahol a foglalkoztatotti arány is alacsonyabb.

Ellátásban részesülő inaktívak

• Az ellátásban részesülő inaktívak – zömmel nyugdíjasok – száma 7,5 százalékkal, 221 ezer fővel csökkent 2011 óta. A csökkenés nagyrészt a korábban rokkantnyugdíjasok számának visszaeséséből adódik.
• Az öregségi nyugdíjasok száma 111 ezerrel nőtt, ez a növekedés a nőket érintette a rájuk vonatkozó korkedvezményes nyugdíj következményeként.
• Az ellátásban részesülő inaktívakon belül kismértékben csökkent a gyermekgondozási ellátásban részesülők száma, 2016-ban 230 ezer volt.

Eltartottak

• Az eltartottak száma 155 ezerrel (6,3 százalékkal) csökkent a legutóbbi népszámlálás óta. Az eltartottak átlagéletkora (2016-ban 14 év volt) gyakorlatilag nem változott az elmúlt öt évben.
• A fővárosban 2,4 százalékkal nőtt az eltartottak száma, annak ellenére, hogy összességében kevesebben lettek az országban 2011 óta. A csökkenés a többi településtípus esetében 8 százalék körüli volt öt év alatt. Mindez összefügghet azzal, hogy a fiatalok – és így a gyermeket vállalók is – a fővárost preferálták.

Eltartási teher

• Az eltartási teher, vagyis a száz foglalkoztatottra jutó gazdaságilag inaktívak száma fokozatosan csökkent, illetve az e mutató által mért területi egyenlőtlenség is mérséklődött. Budapesten 2016-ra az eltartási teher száz fő alatt volt. Az eddig a legnagyobb eltartási terhet viselő megyék ugyan továbbra is a rangsor végén helyezkedtek el (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Somogy), de a korábbiaknál kedvezőbb módon alakultak az értékek (legfeljebb 129 inaktív jutott száz dolgozóra).