Garázsvásárokon ugyan nem lehet új termékeket üzletszerűen értékesíteni, ám a használt árucikkek után a vevőt így is ugyanúgy megilleti a kellékszavatosság, mintha csak egy boltban vásárolt volna.
Magyarországon is mind gyakrabban rendeznek a korábban leginkább csak az amerikai filmekből ismert garázsvásárt. A garázsvásár a feleslegessé vált, túl sok helyet foglaló, megunt, költözés, pénzszűke miatt vagy például fenntarthatósági okokból eladni kívánt holmik kiárusítása a ház mellett – a garázsban, az udvaron, esetenként akár bent a házban, lakásban is. A garázsvásár tulajdonképpen egy előre megadott időpontban, eseti jelleggel működő bolhapiac.
A garázsvásár keretében jellemzően magánszemély és magánszemély között jön létre adásvétel, az is leginkább szóbeli megállapodás útján. Jó tudni, hogy használt termék vásárlásakor is megilleti a vásárlót az úgynevezett szavatossági jog – hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).
Ez azt jelenti, hogy az eladó szavatolja, hogy a terméknek nincs olyan hibája, ami a vevő számára nem ismert, illetve ha a vásárlástól számított egy évig ilyen hiba lép fel (amellett, hogy az új tulajdonos azt rendeltetésének megfelelően használja) akkor azért felelősséget vállal. Ennek keretében a vevő kérheti a termék kicserélését (ez ilyen ügyleteken nem jellemző), megjavíttatását, vagy a javítás költségeinek kifizetését, illetve ha a termék hibája másképp nem orvosolható, a vételár visszafizetését.
Tisztában kell azzal is lenni, hogy mivel a legtöbb esetben az ilyen jellegű adásvétel szóbeli megállapodás alapján történik, egy esetleges hiba fellépésekkor, vitás helyzetben a szóbeli megállapodás tartalmának bizonyítása komoly nehézségekbe ütközhet. Az ilyen szerződésből eredő egyedi jogviták eldöntésére kizárólag bírósági úton van lehetőség, tehát érdemes elővigyázatosnak lenni.
Ezek alapján a hatóság azt tanácsolja, hogy amennyiben bizonytalanok, vagy úgy ítélik meg, hogy fennáll a kockázata annak, hogy a garázsvásáron megvásárolni kívánt termék nem megfelelő, vagy a megfelelőségéről csak hosszabb használat során bizonyosodhatnak meg, írásos megállapodásban rögzítsék az adásvétel tényét és az arra vonatkozó lényeges információkat (eladó személye, címe, egyéb elérhetőségei, termék ára, adásvétel időpontja).
Jó tudni, hogy az eladó nem köteles sem nyugtát, sem számlát kibocsátani a vevő részére, amennyiben a tevékenységet magánszemélyként, nem üzletszerűen végzi. Ezért a vásárlás utólagos bizonyíthatósága érdekében komolyabb vételárú termék esetében is érdemes a fenti információk rögzítése. Műszaki termék és játékok esetében bizonyosodjanak meg lehetőleg a helyszínen, hogy az biztonsággal üzemeltethető-e, szemmel látható hibák esetében (például nem földelt a zsinór, túl vékony a keresztmetszete, letört, hiányos, sorjás a termék) ne döntsenek annak megvásárlása mellett.
Az eladónak érdemes vezetnie egy listát, amivel igazolhatja az értékesített termékek körét és értékét, annak érdekében, hogy egy esetleges adóellenőrzés során bizonyítható legyen, hogy az éves összbevétel nem haladta meg a 600 ezer forintot (a garázsvásár ugyanis nem lehet üzletszerű tevékenység), vagy a költségek levonásával számított jövedelem a 200 ezer forintot.
Ha tehát a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után nem kell adót fizetni és ilyen jellegű értékesítést számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség sem terheli.
Érdemes tudni, hogy teljesen új dolgokat nem lehet értékesíteni a garázsvásáron, mert az már felveti a kereskedelmi tevékenység, üzletszerűség gyanúját. Az üzletszerűség körébe tartozik az is, ha a magánszemély olyan holmikat árul, amelyeket saját maga készített (például kerámia, kézimunka, dísztárgy). Ugyancsak kimeríti a gazdasági tevékenység fogalmát, ha a magánszemély rendszeresen másoktól összegyűjtött, hagyatékból felvásárolt holmikat árusít.
Sokak számára nem ismert, de magánszemélyek közötti adásvétel esetén is érvényesek a Polgári Törvénykönyvben rögzített kellékszavatossági szabályok, vagyis a vásárlástól számított egy éven belül eladóként felelősséget kell vállalni az értékesített termékekért. Bármilyen termék továbbadásáról is legyen szó tehát, az árucikk eladója a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) szavatossági felelősséggel tartozik.
Az adásvételi szerződésekben az eladó felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvolt a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem volt felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának). Az eladó kellékszavatossági felelőssége független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben.
