Zöldségből átlagosan jó, gyümölcsből közepesen gyenge termést takarítottak be az első adatok szerint a gazdálkodók a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az idén – tájékoztatott Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.

2016-ban az országban mintegy 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be. Az időjárási körülmények miatt mintegy 750-800 ezer tonna gyümölcsöt szedtek le Magyarországon, 250–300 ezer tonnával kevesebbet a szokásosnál. Zöldségből néhány százalékkal több, 1,7 millió tonna termett a szokásosnál.

A gyümölcsösökben a legnagyobb kárt a tavaszi fagyok, a viharos időjárás, jégeső és a sok csapadék okozta, átlagosan mintegy 30 százalékos volt a terméskiesés. A zöldségeknél a hajtatott – az üvegházban és a fólia alatt termelt – zöldségek hozama 5-7 százalékkal, 430 ezer tonnára nőtt, a szántóföldi termelés átlagos volt.

A hajtatott zöldségek esetében a legnagyobb területen a paprikát termesztették, 170-180 ezer tonnát. A paradicsom mennyisége 110-115 ezer tonna körül mozgott. A szántóföldi növények esetében jó termést adott a zöldborsó, a csemegekukorica, valamint az ipari paradicsom. A csemegekukoricának a sok eső kifejezetten jót tett, így mennyisége 550 ezer tonna körül alakult. Ezzel Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője.

A görögdinnye-termesztők viszont a vesztesek közé kerültek, bár rekordtermést vártak, mintegy 235-240 ezer tonnát, az időjárás miatt azonban csak mintegy 200-205 ezer tonnát takarítottak be.

Ledó Ferenc elmondta: a somogyi szamócaültetvényeken a fagy a termés mintegy 70 százalékát vitte el. A cseresznye és a meggy is megsínylette az időjárást: a gyümölcsök megrepedeztek, illetve a rothadás itt is pusztított. Az őszi- és kajszibarack, valamint a szilva termése ugyanakkor jó volt, az ültetvényeket elkerülte a tavaszi fagy.

Az almát és a körtét a fagy, a viharok és a jégeső is károsította. Ezért almából mintegy 520 ezer tonna termett, és a minősége sem volt túl jó, a termésből a léalma elérte a 70 százalékot.

Az ágazat elsődleges – alapanyagáron mért – kibocsátása a tavalyihoz hasonló, mintegy 260-280 milliárd forint, míg a másodlagos kibocsátás – a feldolgozott terméket és a hozzáadott-értéket is számítva – mintegy 750-780 milliárd forint volt. Az ágazat termelése fele-fele arányban került a bel- és a külföldi fogyasztókhoz, az export mintegy 75 százaléka feldolgozott termék. (MTI)