Francois Fillon lesz a francia jobboldal jelöltje a jövő évi elnökválasztáson. A volt miniszterelnökre az előválasztás vasárnapi második fordulójában résztvevő francia állampolgárok 66,6 százaléka adta a voksát.

Az előválasztáson több mint négymillióan vettek részt. Az érdeklődés jól mutatja a francia jobboldali elnökjelölt-állító választás tétjét. A kormányzásban meggyengült és népszerűtlenné vált baloldal széttagozódása miatt jó eséllyel a jobboldali jelölt mérkőzhet meg az elnöki címért jövő májusban, mégpedig minden bizonnyal a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel, s jelenleg valamennyi felmérés konzervatív győzelmet jelez előre. Az első gyorsfelmérések szerint Francois Fillon az első és a második fordulóban is legyőzné Marine Le Pent.

A megválasztott jobboldali elnökjelölt üdvözölte vasárnap este, hogy a francia jobboldal, „minden előre megírt forgatókönyvet meghazudtolva”, őt választotta meg államfőjelöltnek. „Franciaország az igazságot akarja és tetteket vár. Nem viseli el többé a lemaradását. A baloldal ötévi kormányzása szánalmas volt” – mondta a radikális gazdasági programot ígérő Francois Fillon.

„Mindenkire szükségem lesz, és ma este elsősorban Nicolas Sarkozyre gondolok” – tette hozzá a volt kormányfő, aki riválisáról, Alain Juppéról is „nagy tisztelettel” beszélt, államférfinak nevezve őt. „Sokkal több minden köt össze minket, mint ami elválaszt. Várom mindazokat, akik büszkék arra, hogy franciák” – üzente Fillon a többi jelölt támogatóinak. Azt ígérte, hogy elnökké választása esetén „igazságosabb és szolidárisabb” társadalmat épít a jelenleginél. Célja, hogy „Európa élén egy szuverén és modern Franciaország” álljon – mondta.

A második helyen végző Alain Juppé gratulált Fillonnak a francia jobboldali elnökjelölt-állító választáson aratott „nagyarányú győzelméhez”, és támogatásáról biztosította a jövő évi elnökválasztási kampányban. Nem sokkal később Fillon és Juppé egy kézfogás erejéig együtt is megjelent a pártválasztásért felelős hatóság irodájában. Nicolas Sarkozy volt államfő, aki az első fordulóban a harmadik helyen végzett, a Twitteren elsőként gratulált Fillonnak, és a teljes jobboldaltól a győztes támogatását kérte a 2017-es elnökválasztáson.

A korrupciós botrányoktól mentes, tisztességes és felidegesíthetetlen politikus hírében álló Fillon negyven éve a francia közélet ismert arca, mindig is az őszinte beszéd híve volt. Nicolas Sarkozy elnökké választását követően már 2007-ben azt hangoztatta, hogy a francia állam csődbe jutott, most pedig a brit modell alapján a túlságosan költekező állam visszaszorítását tartja legfőbb feladatának mintegy félmillió munkahely megszüntetésével a közszférában.

Azt ígéri, hogy megválasztása esetén öt év alatt felére csökkenti a munkanélküliséget egy új munkajogi reformmal és a nyugdíjrendszer átalakításával, s a liberális és radikális sokkterápiának köszönhetően tíz év alatt Franciaország ismét Európa legerősebb hatalmává válhat. A várható szakszervezeti ellenállás kivédésére pedig nem parlamenti, hanem rendeleti úton kívánja bevezetni a megszorító intézkedéseket.

Fillon gyakorló katolikusként öt gyermek apja, felesége walesi származású. Konzervatív társadalom-felfogása ellenére a kampányban visszautasította, hogy „középkori reakciósként” állítsák be. Jóllehet személyes meggyőződése alapján nem támogatja az abortuszt, nem tervezi a Franciaországban a nők alapjogának számító terhesség-megszakítás korlátozását. Az azonos nemű párok házasodását engedélyező törvényt sem vonná vissza, de a homoszexuális párok számára az örökbefogadást a jelenleginél szigorúbb szabályozáshoz kötné.

Először rendezett minden választó számára nyitott jelöltállító előválasztást a francia jobboldal. A szavazásra fél évvel az elnökválasztás előtt került sor. Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án tartják, a másodikat pedig május 7-én. A baloldal januárban rendezi meg az államfőjelölt-állító választását, amelyen egyelőre még kérdéses, hogy az alig 4 százalékos tetszési mutatóval rendelkező jelenlegi köztársasági elnök, Francois Hollande elindul-e. (MTI)