Nem Európa fog változni az ország kedvéért. Törökországnak kell változtatnia a politikai rendszerén – mondja az Európai parlament EU-Törökország vegyesbizottságának elnöke, Manolis Kefalogiannis.

Százezrek kényszerülnek elmenekülni az olyan háborús övezetekből, mint például Szíria, hogy a biztonságosabb és jobb élet reményében útnak induljanak Európába. Törökország az EU-hoz vezető út egyik kapuja. A vasárnapi török választások után az Európai Parlament sajtósai az EU-Törökország parlamenti vegyesbizottság elnökét, Manolis Kefalogiannis (néppárti, görög; képünkön) képviselőt kérdezték a menekültválságról, az emberi jogok és a média törökországi helyzetéről, valamint az ország uniós csatlakozásáról.

– Mi a véleménye a törökországi választások eredményéről? Előrelendíti, vagy lefékezi az országot az EU felé vezető úton?

– Olyan Törökországot szeretnénk, amely, mint az egyik legjelentősebb állam a régióban, stabil pontot jelent az EU számára. Törökország az EU egyik legfontosabb partnere és fordítva.
A migránsok kérdése óriási probléma. A szír, iraki, vagy akár afgán háborús övezetekből menekülők számára Törökország és Görögország jelentik az unió kapuját. Olyan együttműködést szeretnénk, amely garantálja a szerencsétlenül járt emberek jogait, kiemelt figyelmet szánva a háborús övezetekből menekülőknek. Biztosítani szeretnénk, hogy Európa befogadja őket, de emellett fontos, hogy a kontinens biztonságos legyen az európaiak számára is, ide értve az Égei-tenger keleti felén élőket is.

– Születhet megállapodás Törökországgal a menekültválság kapcsán? Milyen együttműködésre lenne szükség a keleti szomszédokkal?

– Születnie kell egy megállapodásnak. Már 2,5 millió menekült van Törökországban, további egymillió vándorol az országban és csak az utóbbi hat hónapban 500 ezren keltek át az Égei-tengeren, hogy Görögországban és Európában találjanak menedéket. Ez korunk legnagyobb problémája, óriási gondod jelent a kontinensnek és a világnak. Európának bizonyítania kell, hogy képes megoldást találni a problémára.
Megállapodásra kell jutnunk Törökországgal, amelynek pedig tiszteletben kell tartania az EU alapelveit és értékeit. A migráció a kihívás mellett lehetőséget is biztosít arra, hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki és segítheti az ország EU-hoz történő közeledését.

– Milyen az emberi jogok és a média szabadságának helyzete most Törökországban?

– Vannak problémák a szabadságjogokkal Törökországban, az EP jelentéseiben írunk ezekről. Ez az oka annak, hogy nem nyitottuk meg az ország uniós csatlakozásának fejezeteit. Ezt minden szinten, minden egyes alkalommal nyilvánvalóvá tettük az összes kormányzó párt számára, beleértve a most megválasztott pártot és Erdogan elnököt is.
Törökországnak lépéseket kell tennie a modernizáció érdekében. Nem Európa fog változni az ország kedvéért. Törökországnak kell változtatnia a politikai rendszerén, illetve annak viszonyán a sajtószabadsággal, a kisebbségekkel, az emberi jogokkal és a vallásszabadsággal.
Történtek lépések Törökországban, de még sok a teendő.

– Hol tart az ország uniós csatlakozásának folyamata és mi erről az Európai Parlament álláspontja?

– A parlament összes frakciója rendkívül kritikusan áll Törökország csatalakozásához, főként a nemzetközi kapcsolataik, az emberi jogok megítélése és a nemzetközi jog tiszteletben tartása miatt. Az ország politikai vezetését és közigazgatását is sok kritika éri. Ez nem jelenti azonban, hogy nem szeretnénk, ha az ország közeledne az EU felé. Egy stabil és biztonságos Törökországot szeretnénk.