Rengeteget spórolhatnak a lakásvásárlók a társasház-alapítás okos szervezésével – hívják fel a figyelmet a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
Az újlakás-építési hullám hatására a családi házak mellett országszerte rohamtempóban épülnek az új társasházak: 2016-ban 4238 társasházi lakás épült. Mivel a kedvező adó- és kamatkörnyezet, valamint a kínálat ugrásszerű növekedése tovább fokozza a lakásvásárlási kedvet, a közeljövőben is folyamatos piacbővülés várható az OTP Bank szakértői szerint. A most lakást vásárlóknak azonban számos olyan, speciálisan a többlakásos házakkal kapcsolatos tényezőre kell figyelniük, mint például hogyan válik társasházzá az épület, illetve hogyan állítsák össze az alapító okiratot és az SZMSZ-t. Ezekkel évtizedekre megkönnyíthetik a társasház ügyeinek eredményes intézését – hívják fel a figyelmet a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
A vidéki és városi újlakás-piac óriási lendületet vett 2016-ban: míg 2015-ben országosan 2652 társasházi lakás épült, addig 2016-ra ez a szám 4238-ra emelkedett. A fővárosban tavaly közel 350 új, kétlakásosnál nagyobb társasházi projekt, azaz 11 ezer új lakás értékesítése indult el – derül ki az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép legfrissebb elemzéséből. A piacbővülés az ország nyugati felében némileg erőteljesebb a győri, székesfehérvári, pécsi, soproni, zalaegerszegi és a Balaton környéki építkezéseknek köszönhetően, míg a keleti országrészekben Miskolc, Debrecen és Kecskemét húzza a piacot.
Az utóbbi egy évben a lakáskínálat dinamikus bővülésével párhuzamosan a társasházi lakások négyzetméterárai is folyamatosan növekednek. Ennek egyik legfontosabb oka a gazdasági válságból való kilábalás óta tapasztalható erős túlkereslet. Budapesten a XIII. és XI. kerületben a legerősebb az építési boom: az újonnan értékesíteni kezdett 350 társasházi beruházásból 56 a XIII. kerületben indult el, és várhatóan 3300 lakás épül még 2018 végéig, a XI. kerületben pedig ugyanilyen projektszámmal és 1800 lakással bővül a kínálat. A két kerületben általában az 5-600 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek már ma is, és további emelkedés várható. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a lakások jellemzőit tekintve elmondható, hogy a kisebb, de több szobával rendelkező – például 55-60 négyzetméteren nappali+2, vagy alig 70 m2-en nappali+3 hálószobás – lakások a legkelendőbbek. Ezeket a lakásokat ugyanis a gyermekes családok, valamint a leendő bérbeadók egyaránt előszeretettel keresik a piacon.
„Az újlakás-piaci befektetéseket a beruházók oldaláról a 2019 végéig érvényben lévő 5 százalékos, csökkentett áfakulcs, valamint az óriási kereslet dinamizálja, keresleti oldalról pedig a lakáscélú hitelek alacsony kamatai, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a Lakástakarékpénztár hajtja. Jelzésértékű adat például, hogy 2016 második negyedévében a CSOK-hoz kötődően 20 milliárd forint hitelkihelyezés történt, ami az új lakáshitel-kibocsátás 17 százalékát tette ki. A lakásvásárlási kedvet tovább növeli az is, hogy 2008-as válság óta a mostani építkezések adnak először kellő lehetőséget a vásárláshoz, a kínálat azonban így is csak egy éves csúszással tudja követni a lakáskeresletet” – hangsúlyozta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
A lakásvásárlóknak azonban számos, kifejezetten az újlakásokhoz kapcsolódó tényezőre kell figyelmet fordítaniuk, hogy otthonteremtési vagy befektetési céljaikat sikerrel megvalósíthassák.
„Újépítésű lakás vásárlásánál nem elhanyagolható tényező, hogy a szóban forgó épület társasházzá vagy lakásszövetkezetté alakulását ki intézi. A vásárlást megelőzően mindenképp érdemes megtudni, hogy a folyamatot a lakásprojektet vezető cég vagy a lakások értékesítését bonyolító ügyvéd kezeli, vagy épp maguknak az új tulajdonosoknak kell majd levezényelniük. Itt ugyanis az ingatlan nyilvántartásba vételétől a társasházi tulajdon bejegyzéséig számos költséges munkafolyamatot szükséges elintézni. Emellett pedig mindenképp tisztázandó, hogy egyáltalán lakásszövetkezeti vagy társasházi formában kívánjuk-e kezelni az épületet, ami a ház üzemeltetése és a tulajdonviszonyok miatt kulcsfontosságú kérdés” – emelte ki Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.
A szakértő hozzátette: „a társasház-alapítással kapcsolatos kezdeti feladatok komoly terhet róhatnak az új tulajdonosokra, gondoljunk csak az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat összeállítására. Az újonnan létrejövő lakóközösségek azonban számos, az utóbbi években a társasház-kezelés terén kikristályosodott tapasztalatot beépíthetnek ebbe a ház működésének szabályozásába, amelyek nagyban megkönnyíthetik a tulajdonosok életét a későbbiekben”. Példaként említette a társasházi beszerzési szabályzat, vagy épp az írásbeli, e-mailben történő szavazás bevezetését a közös ügyek átláthatóbb, gördülékenyebb intézése érdekében.
Emellett újépítésű lakások vásárlásakor a társasházszakmai kérdéseken kívül mindenképp szem előtt kell tartani, hogy hogyan történik a lakások értékesítése. A legkeresettebb környékeken ugyanis jellemző lehet a lakások előszerződésekkel való értékesítése, így a vásárló még meg sem épült lakás megvételére kötelezheti el magát. Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy mind a látványtervekben, mind pedig – a munkaerőhiány miatti – időbeli változásokra, csúszásokra lehet számítani. Az ehhez hasonló kérdések miatt is fontos, hogy a vásárlók tájékozódjanak a projektvezető cég hátteréről, referenciáiról, valamint arról, hogy hány ütemben zajlik a lakások kialakítása.
