Megerősítette szándékát a gazdaságösztönző célú laza monetáris politika folytatására az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a csütörtöki kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve míusz 0,50 százalékos szintjét. Megerősítették egyúttal, hogy a szeptemberi kormányzótanácsi ülésen hozott döntésnek megfelelően a testület eszközvásárlási programjában (APP) november 1-jétől 20 milliárd eurós havi ütemben újraindulnak a nettó vásárlások.
Mario Draghi, az EKB elnöke a kamattartó döntés indoklásaként elmondta: az euróövezet 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedést ért el a második negyedévben az előző negyedévi 0,4 százalékos bővülés után. A rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók alapján az év második felére is szerény növekedés várható. Az EKB megítélése szerint a növekedési ütem lassulása elsősorban a nemzetközi kereskedelmi forgalom tartós gyengeségének tulajdonítható, ami a geopolitikai kockázatok éleződése mellett az európai termelőipar teljesítményét, valamint beruházási hajlandóságát vetette vissza.
A szolgáltatóipari és építőipari ágazatok ugyanakkor kis lassulással ugyan, de stabil teljesítményt nyújtanak – mutatott rá Mario Draghi. Az euróövezeti növekedést is elsősorban a kedvező finanszírozási kondíciók, a foglalkoztatás javulása és a keresetek növekedése támogatja, és bár szerényebb mértékben ugyan, de hozzájárul a globális gazdasági aktivitás javulása is.
Az infláció 0,8 százalékra lassult szeptemberben az augusztusi 1,0 százalékról az élelmiszer- és energiaárak csökkenése nyomán. A nyersolaj határidős jegyzéseit alapul véve az infláció további lassulására lehet számítani, mielőtt az év vége felé növekedésnek indulna – fejtette ki az EKB elnöke. A munkaerőköltségek a szűkös munkaerőpiaci helyzetben emelkednek ugyan, de a viszonylag gyenge gazdasági növekedés megakadályozza, hogy mindez az inflációs nyomás erősödésében is éreztesse hatását. Középtávon azonban az EKB monetáris politikai intézkedéseinek, a gazdasági aktivitás javulásának és a bérnövekedésnek köszönhetően az infláció emelkedésére lehet számítani.
Az EKB laza monetáris politikája lehetővé tette a lakossági és vállalati hitelezés növekedését. A nem pénzintézeteknek nyújtott hitelek évi 4,3 százalékkal nőttek augusztusban a júliusi 4,0 százalékos éves növekedés után, a lakossági hitelek pedig az előző havival megegyező 3,4 százalékkal. Az EKB elemzése alapján a két százalékot megközelítő infláció eléréséhez további monetáris lazító intézkedésekre lesz szükség.
Mario Draghi az EKB elnökeként tartott utolsó sajtótájékoztatóján is megismételte az euróövezeti tagokhoz címzett felszólítását strukturális reformok végrehajtására a monetáris politikai intézkedések hatékonyságának javítása, a térség hosszú távú növekedési potenciáljának jobb kihasználása, a termelékenység és a hatékonyság fokozása érdekében. Felhívta a figyelmet, hogy az euróövezeti országok költségvetési kiadásaik növelésével is többet tehetnének a gazdasági aktivitás élénkítése érdekében.
(Forrás: MTI)
