Felfelé javította az első negyedévi GDP mutatókat kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Magyarországon a bruttó hazai termék volumene 2,1 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi első negyedévinél, ami 0,2 százalékkal kisebb visszaesés az első becslésben jelzettnél. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél az előzetesen jelzett 1,9 százalék helyett 2,0 százalékkal nőtt, az előző év azonos negyedévihez mérve 1,6 százalékkal csökkent, ami 0,4 százalékponttal kisebb csökkenés az előző közlésnél.

A GDP első negyedévi, 2,1 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 2,1, az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá, az ipar 0,7 százalékponttal javította a gazdasági teljesítményt. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,3 százalékkal, a bruttó felhalmozás pusztán a készletváltozás miatt 2,8 százalékponttal csökkentette, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,0 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét.

A tavalyi első negyedévhez viszonyítva a feldolgozóipar 4,1 százalékkal több, az építőipar 2,4 százalékkal kisebb hozzáadott értéket állított elő az idei első negyedévben. A mezőgazdaság 2,5 százalékkal javította teljesítményét az egy évvel korábbi alacsony bázishoz mérve, amikor 6,5 százalékkal esett vissza 2019 első negyedéhez mérve.

A szolgáltatások 3,5 százalékkal estek vissza. A legnagyobb visszaesést a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szenvedte el 47,7 százalékkal, illetve a szállítás, raktározás, ahol 11,1 százalékos volt a teljesítmény csökkenése. A kereskedelem teljesítménye 0,3 százalékkal mérséklődött. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 5,4, a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatásé 9,4 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás hozzáadott értéke 2,5 százalékkal nagyobb, az oktatásé és az egészségügyé 3,8, illetve 2,3 százalékkal kisebb lett – sorolta a KSH.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal csökkent. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,3, a közösségi fogyasztásé 10,4 százalékkal nagyobb lett. Összességében a végső fogyasztás 1,6 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez mérve.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 12,4 százalékkal esett vissza. A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás 4,3 százalékkal alacsonyabb lett a tavalyi első negyedévinél.

A külkereskedelmi forgalomban 669 milliárd forint aktívum keletkezett. Az áruforgalomban a kivitel 10,0, a behozatal 3,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 24,0, importja 12,1 százalékkal zuhant.

A tavalyi negyedik negyedévhez képest a feldolgozóipar 4,1, az építőipar 6,0 százalékkal nagyobb hozzáadott értéket állított elő az első negyedévben. A szolgáltatások teljesítménye 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a szállítás, raktározás 5,6 százalékkal, az infokommunikációs szektor 3,1 százalékkal múlta felül az előző negyedévit. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez mérve, a közösségi fogyasztás 2,6 százalékos emelkedésével együtt a végső fogyasztás 1,7 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz felhalmozás, azaz a beruházások 0,6 százalékkal elmaradtak az előző negyedévitől, a készletváltozással együtt az összes bruttó felhalmozás 2,9 százalékkal volt alacsonyabb. A belföldi felhasználás 0,5 százalékkal a nettó export 0,8 százalékkal nőtt az idei első negyedévben.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte: a KSH tovább tudta fokozni a GDP-növekedéssel kapcsolatos meglepetést. A negyedéves növekedési adatok alapján a végső fogyasztás dinamikája alig lassult az első negyedévben, ami a szigorodó járványügyi intézkedések fényében mindenképpen pozitív meglepetés. Az első becslés után még azt gondolták az elemzők, hogy a beruházások állhattak a pozitív meglepetés mögött, de ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna, hiszen a beruházások negyedéves összevetésben zsugorodtak, amit már a hétfőn kiadott beruházási jelentés előrevetített. Összességében a gazdaság belső motorja lelassult, a nehézségek ellenére mind a termékek, mind a szolgáltatások exportja tovább tudott növekedni, azaz a nettó export volt a másik fő meglepetésfaktor – írta az elemző.

A termelési oldalon általánosságban minden szektor kedvezőbb számokat hozott, mint arra a havi adatközlések alapján számítani lehetett. Az iparban hozzáadott érték egyértelműen felülmúlta az ingadozó havi termelési adatokból következő várakozásokat. Az építőipar negyedéves bővülése szintén felülmúlta azt, amit a termelési adatok sugalltak. Még nagyobb meglepetés a járványügyi korlátozás ellenére is bővülő szolgáltatószektor, ahol főleg a szállítás, raktározás, információ, kommunikáció és a szakmai tudományos tevékenység húzta magával a teljes szektort.

Virovácz Péter szerint a felfelé revideált GDP-adat, valamint a részletek alapján egyértelműen látszik, hogy az újranyitás következtében a második negyedévben jelentős növekedési potenciál mutatkozik a magyar gazdaságban. Nem kizárható egy újabb 2 százalék körüli vagy afeletti negyedéves növekedés, amit elsősorban a szolgáltatások húznak majd. Az év második felében pedig ehhez társul az ipar és építőipar együttese is. Mindent egybevetve az ING Bank legfrissebb 2021-re vonatkozó GDP előrejelzése 7,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában szintén kiemelte, hogy második becslésében a KSH némileg még tovább is javította az első negyedéves kedvező GDP adatot. Termelési oldalról éves összehasonlításban a legtöbb ágazat kismértékű visszaesést szenvedett el, míg néhány ágazat (ipar, mezőgazdaság, információ-kommunikáció, pénzügy-biztosítás) bővülést tudott elérni. Azaz az ágazatok nagy részének teljesítménye között csupán kis szórás volt éves alapon.

Két ágazat szenvedte meg nagyon a koronavírus miatti korlátozásokat: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a szállítás, raktározás. E két ágazat esetében érdekes lesz a nyitás utáni adatot a 2019-essel összevetni, amiből kiderülhet, hogy mennyire okoztak a korlátozások tartós károkat. Felhasználási oldalról a fogyasztás a korlátozások miatt visszahúzta a gazdasági teljesítményt, a beruházások hatása semleges volt, míg a nettó export pozitív irányba befolyásolta a növekedést – fejtette ki.

A következő negyedévben már éves és negyedéves alapon is növekedésre számít a szakértő, az utóbbit segíti a korlátozások enyhítése, míg az előbbi a bázisidőszak kedvezőtlen adata miatt kétszámjegyű lehet. Az év egészében a gazdaság teljesítménye 5 százalékkal vagy szerencsés esetben ennél is nagyobb mértékben növekedhet, ám a koronavírus okozta kockázatokat továbbra sem szabad szem elöl téveszteni – hangsúlyozta Regős Gábor.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője számára is váratlan volt, hogy a korábban már meglepetést keltő adatok után a második becslés valamivel jobb számokat hozott, ami arra utal, hogy folytatódik a felzárkózás a magyar gazdaságban.

Hozzátette: a részletes adatokból látható, hogy a termelési oldalon az ipar és a mezőgazdaság tudott pozitív eredményt felmutatni a GDP-hez való hozzájárulásban éves összevetésben. Ugyanakkor a járványhatás miatt a szolgáltatások jelentős mínuszban voltak az első negyedévben. A fogyasztási oldalon az export és az import egyenlege 2 százalékpontot adott hozzá a GDP-adathoz, ám a bruttó felhalmozás és a végső fogyasztás negatívan járult hozzá a GDP-adathoz.

A K&H Bank szakembere úgy látja, a mostani kilátások szerint az idén a GDP éves szinten akár 6 százalék feletti bővülést érhet el.

(Forrás: MTI)