A lakáspiacot most élénk keresleti környezet jellemzi, ez 2025-ben fokozódhat, elsősorban a befektetési célú lakásvásárlások irányából – mondta a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője. Hasonlóan vélekedik az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület is.
Winkler Sándor a jegybank legfrissebb lakáspiaci jelentése alapján közölte, az idén folytatódott a lakáspiacot meghatározó makrogazdasági fundamentumok kedvező alakulása. Példaként a magas foglalkoztatottságot, a kétszámjegyű bérdinamikát, az ismét emelkedő reáljövedelmeket, és ezekkel együtt a fogyasztói bizalom fokozatos javulását említette.
A szakember szerint a tavalyi év nagyon alacsony tranzakciószáma nyomán elhalasztott kereslet is megjelenhetett idén a lakáspiacon.
2024 harmadik negyedévében éves összevetésben 16 százalékkal bővült a lakáspiaci tranzakciók száma országosan. A legnagyobb mértékű, 31 százalékos emelkedést a vizsgált időszakban Budapesten tapasztalták.
Idén a második negyedévben még 9 százalékos éves lakásár-növekedés az előzetes számításaik szerint a harmadik negyedévben országosan 13, Budapesten pedig csaknem 15 százalékra gyorsulhatott.
Jelezte ugyanakkor, hogy a lakáspiaci túlértékeltség szintje a 2023 második negyedévében mért 23 százalékról jelentősen, 11,2 százalékra mérséklődött 2024 második negyedévére. Ez főként a lakásberuházások visszaesésével, valamint az alacsonyabb hitelkamatok mellett elérhető nagyobb hitelösszegekkel, ezek keresletbővítő hatásával magyarázható.
Winkler Sándor kitért a lakáshitelezés bővülésére is: idén január és augusztus között a kihelyezett lakáshitelek szerződésszáma csaknem 50 százalékkal, a volumen pedig csaknem 150 százalékkal nőtt.
Utóbbihoz az átlagos hitelösszegek növekedése is hozzájárult, ugyanis a piaci alapú, használt lakás vásárlására fordított hitelek átlagos összege a tavalyi 13 millió forintról idén augusztusra 18,5 millióra nőtt.
Az MNB osztályvezetője beszámolt arról is, hogy a csok plusz programban az érintettek idén január és augusztus között mintegy 7400 szerződést kötöttek 192 milliárd forint értékben. A szerződések 80 százalékát használt lakás vásárlására kötötték a családok.
Az építőipart tavalyhoz hasonlóan továbbra is korlátozza az építőipari munkák iránti elégtelen kereslet, ez pedig visszatükröződik a lakásépítések visszafogott számában is – mutatott rá az osztályvezető. Ezért idén az egész évet tekintve mintegy 16 ezer új lakás átadására számítanak, ami tavalyhoz képest 13 százalékos csökkenés, és mivel a lakáskínálat csak lassan tud reagálni a megnövekedett keresletre, ezért 2025-ben is csak nagyon enyhe bővülésre számítanak – mondta.
Jelezte, hogy az erősödő kereslet már a fővárosi új építésű lakások piacán is jelentkezik, ahol az átlagos négyzetméterár idén a harmadik negyedévben már 1,53 millió forintot tett ki, ami éves szinten csaknem 5 százalékos, negyedéves alapon 1,4 százalékos bővülés.
Winkler Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre érdemi források áramolhatnak a lakossági megtakarítások irányából a lakáspiacra. Részben annak köszönhetően, hogy a kormány javaslata alapján 2025-ben átmenetileg az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatóak lesznek a lakáscélra, egyebek mellett az önerőből történő lakásvásárlásra, hiteltörlesztésre, felújításra. A pénztári átlagos alacsony megtakarítási összegek miatt inkább a lakásfelújítási és a hiteltörlesztési célok dominálhatnak majd – vélekedett az MNB osztályvezetője.
Winkler Sándor szólt a rövid távú lakáskiadásról is, amit az elmúlt időszakban több korlátozó intézkedés is érintett. Rámutatott, hogy a rövid távra kiadott lakások koncentráltan Budapesten az V., VI., VII., és a VIII. kerületében jelennek meg nagyobb számban, itt a lakásállomány 10 százalékát is elérhetik. Budapest egészét tekintve azonban a rövid távra kiadott lakások aránya mindössze 1,6 százalékos, szemben a hosszú távra kiadott albérletek csaknem 15 százalékos arányával.
Az ingatlanpiac idei visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már biztatóak, a szektor 2024-ben elérte a mélypontot, de megkezdődött a visszarendeződés, 2025-ben már élénkülés várható – ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-i, XII. Ingatlanfejlesztés napja alkalmából készített közleményében.
A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő egyesület elnöke hozzátette: a folyamatos külföldi működőtőke beáramlás jelzi az ország iránti erős bizalmat, és tükrözi a kedvező befektetési lehetőségeket valamennyi ingatlanszegmensben.
Takács Ernő kifejtette: az ingatlanbefektetések megtorpanása nem magyar jelenség, globálisan is a kivárás jellemezte a befektetőket. A negyedik negyedév Közép-Európában az ukrajnai háború kitörése óta a legjobb negyedév lehet, és erre „a vonatra mi is fel tudunk ülni jövőre” – közölte. A szakember a 2025-ös évet a piaci helyreállás és a növekvő beruházások évének prognosztizálja, ami a stratégiai ipari fejlesztésekre és a lakáspiac élénkülésére épülhet.
A világ vezető ingatlantanácsadó vállalata, a CBRE adatai alapján ismertette, hogy 2024-ben 400 millió euró körül lehet a befektetési forgalom. Jelezte ugyanakkor, hogy jelentős fejlesztések vannak előkészítés alatt vagy induló fázisban, így jövőre a piac akár 800 millió euróra bővülhet, 2026-ra pedig már felpattanást várnak.
Kitért arra, hogy Magyarország elhelyezkedése és infrastruktúrája szinte tökéletes az ipari fejlesztésekhez, de azokat megakasztotta a vártnál lassabb kilábalás az ukrajnai háború, az energiakrízis és a magas infláció okozta recessziós sokkból. A felépülés nagyobb kihívás, mint korábban várható volt, elsősorban a külpiacok, különösen az autóipar gyengélkedése, ezen belül az elektromosautó-kereslet visszaesése miatt – tette hozzá.
Úgy vélte, közép- és hosszú távon a kilátások kedvezőek, a negyedik negyedévben már élénkült a kereslet az elektromos hajtású autók iránt, a külpiacok izmosodnak, így a magyar kilátások is egyértelműen javulnak.
Eddig a belföldi fogyasztás sem vezérelte a bővülést, ám a gazdasági növekedés megindulása, a visszaeső infláció, a reálbérnövekedés és a fogyasztást támogató kormányzati döntések az utolsó negyedévtől már látványos eredményre vezethetnek – fejtette ki Takács Ernő.
Jelezte, hogy a beruházási ráta továbbra is magas, és nagyipari közvetlen külföldi befektetési projektek jönnek Magyarországra, összességében az új külföldi működőtőke-beruházások (FDI) 2024-ben meghaladhatják az előző évi 13 milliárd eurós rekordot.
Az IFK elnöke kedvezőnek tartja, hogy a BYD autógyártó Szegedet választotta első európai gyára helyszínéül, a BMW Debrecenben épít gyárat, a Mercedes pedig Kecskeméten terjeszkedik. Hosszú távon az elektromos járművek jelentik a jövőt, így az autógyártók bővítik kapacitásaikat, ami óriási lökést ad az ipariingatlan-fejlesztéseknek ezekben a térségekben – jelezte.
Az egyesület elnöke a lakáspiacról elmondta, hogy a reálbérnövekedés jelentősen javította a háztartások pénzügyi helyzetét, de ez nem a fogyasztást, hanem a megtakarítási hajlandóságot erősítette. Ennek hatása megjelent a lakásfejlesztések első félévi teljesítményében, ám a hitelkamatok csökkenése, az önkéntes banki THM, a lejáró PÁM állampapírok kamatainak megjelenése a piacon, az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások egy részének becsatornázása a lakáspiacra, vagy a 21 pontos gazdasági akcióterv építőipart támogató intézkedései tovább erősítik jövőre az idei második félévben már megindult élénkülést.
Példaként említette, hogy 2023-ban a budapesti újlakáspiacon 3000 tranzakció történt, ezt a nagyságrendet már 2024 első hat hónapjában elérték, és a harmadik negyedévben is megmaradt a lendület. Az év végéhez közeledve az eladási sebesség tovább nőtt, köszönhetően a kormány keresleti oldalt élénkítő intézkedéseinek.
Közölte, az építés alatt álló 500 000 négyzetméter irodaterület 3 százalékkal magasabb, mint egy éve, jövőre pedig további 177 500 négyzetméter új irodaterület jöhet létre, amelynek 62 százalékát már előre bérbe adták.
Takács Ernő az egyik sikerágazatként említette az ipariingatlan-fejlesztéseket, ezen a piacon ugyanis töretlen a bővülés: az idén várhatóan a tavalyinál 30 százalékkal több fejlesztés zárul le. Magyarország teljes modern ipari állománya 2024 szeptemberére elérte az 5 millió 292 ezer 700 négyzetmétert. Vidéken van most a legnagyobb mozgás, elsősorban folyamatban lévő kelet-magyarországi és hamarosan várható dél-magyarországi ipari fejlesztések miatt – tette hozzá.
Az IFK elnöke kiemelte, hogy most a szektor legizgalmasabb „lába” a hotelszegmens, amelynek erősödését a turizmus robusztus fejlődése támogatja és alapozza meg.
Megerősítette, 2024 a felkészülés és a visszaépülés éve volt az ingatlanbefektetési piacon, az év első felében érkezett 160 millió eurós ingatlanbefektetés ugyan elmaradt a tavalyitól, de figyelembe véve az előkészítés alatt álló 400-500 millió eurónyi további tranzakciót, az idei eredmények 10-15 százalékkal is túlszárnyalhatják a tavalyit.
(Forrás: MTI)
