A magas geopolitikai kockázatok ellenére az év elején tapasztalt, vártnál jobb növekedés és az infláció folyamatos csökkenése az Európai Unió gazdaságának fokozatos bővülését eredményezte – közölte az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, a GDP az EU egészében és az euróövezet országaiban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt 2024 első negyedévében. A bővülés, amely minden tagállamra kiterjedt, a gazdasági stagnálás elhúzódó időszakának végét jelzi.

Idén az unió egészében 1 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos GDP-növekedés várható, míg jövőre 1,6 százalékra, illetve 1,4 százalékra gyorsul a növekedés – közölte az uniós biztos.

A prognózis szerint a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért uniós infláció a 2023-as 6,4 százalékról 2024-re várhatóan 2,7 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra csökken. Az euróövezetben a HICP-infláció a 2023-as 5,4 százalékról idén várhatóan 2,25 százalékra, 2025-re pedig 2,1 százalékra mérséklődik.

Megjegyezték: az infláció csökkenése lassabb lehet a vártnál, ami a központi bankokat a kamatlábcsökkentések kapcsán kivárásra ösztönözheti, amíg stabillá nem válik a szolgáltatások inflációjának csökkenő tendenciája. Az is előfordulhat, hogy egyes tagállamok 2025-ben további költségvetési konszolidációs intézkedéseket fognak elfogadni, ami befolyásolhatja a jövő évi gazdasági növekedést. Arra is van esély, hogy a megtakarítási hajlandóság csökkenése ösztönözni fogja a fogyasztás növekedését, és a lakásépítési beruházások is gyorsabban helyreállhatnak a vártnál – írták.

A jelentés szerint a gazdasági aktivitás idei és jövő évi növekedése a magánfogyasztás folyamatos bővülésén fog alapulni, mivel a reálbérek és a foglalkoztatás folyamatos növekedése tartósan növeli a rendelkezésre álló reáljövedelmet. Az erős megtakarítási hajlandóság azonban részben továbbra is visszafogja a magánfogyasztást. A beruházások növekedése mérséklődni látszik, és a lakásépítés hullámvölgye miatt várhatóan csak apránként fog élénkülni. A hitelfeltételek az előrejelzés távlatában javulni fognak, a piacok azonban a téli helyzethez képest a kamatlábak valamelyest fokozatosabb csökkenésére számítanak.

Közölték, a kereskedelem élénkülése várható, ami támogatni fogja az uniós exportot. Az uniós belföldi kereslet újbóli fellendülésével azonban az import is felgyorsul, jórészt ellensúlyozva az export növekedésjavító hatását.

Az előrejelzés szerint a munkaerőpiac továbbra is erős marad, az EU gazdasága 2023-ban több mint kétmillió munkahelyet teremtett. A tavalyi év utolsó három hónapjában a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája új rekordot ért el, 80,1 százalék és 75,5 százalék közötti értéket. Az uniós munkanélküliségi ráta márciusban rekordalacsony, 6 százalékos volt. A munkaerőpiac jó teljesítménye az erős, többek között a migrációnak köszönhetően bővülő munkaerő-kínálatra és a munkaerő-keresletre egyaránt visszavezethető – írták. Az uniós foglalkoztatás növekedése idén várhatóan 0,6 százalék lesz, majd 2025-ben 0,4 százalékra mérséklődik.

A nominális bérek növekedése a 2023-as 5,8 százalékos csúcsértéket követően a dezinflációs várakozások hatására lassulni kezdett az EU-ban, és várhatóan a továbbiakban is lassulni fog.

Az államháztartási hiány csökkenése az előrejelzések szerint 2024-ben (3 százalék) és 2025-ben is (2,9 százalék) folytatódik az energiatámogatási intézkedések fokozatos megszüntetése következtében. A GDP-arányos adósságráta az EU-ban idén 82,9 százalékon stabilizálódik, majd körülbelül 0,4 százalékkal emelkedik 2025-ben.

A jelentés megjegyezte: a bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat fenyegető geopolitikai feszültségek tovább erősödtek, és továbbra is kockázatot jelentenek.

Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése Magyarországgal kapcsolatban azt írta: az ország GDP-je a magas infláció és a magas kamatlábak, valamint a gyengébb külső kereslet miatt csökkenést mutatott 2023-ban. Fokozatos fellendülés várható azonban, ahogy a háztartások vásárlóereje emelkedik és a finanszírozási feltételek javulnak.

A gazdasági aktivitás 2024 első negyedévben lendületet vett, a GDP becslések szerint negyedéves összevetésben 0,8 százalékkal nőtt. Az előrejelzés szerint a magyar GDP növekedése idén 2,4 százalékot ér el, 2025-ben pedig 3,5 százalékot.

Ahogy a gazdasági fellendülés felgyorsul, a munkaórák száma és a foglalkoztatás is emelkedni fog, ami 2025-re 4 százalékra csökkenti majd a munkanélküliségi rátát. A növekvő munkaerő-kereslet mellett a reálbérek 2024-ben és 2025-ben dinamikusan emelkednek. A nominális bérek növekedése 2025-ben enyhül, amint a 2023. decemberi 15 százalékos minimálbér-emelés hatása elmúlik – jegyezték meg.

A háztartások vásárlóerejének javulásával és a finanszírozási feltételek enyhülésével fokozatos fellendülés várható. A beruházásokat 2024-ben a költségvetési konszolidációs erőfeszítések és a kereskedelmi ingatlanok túlzott kapacitása vissza fogja tartani.

Az exportot a globális kereslet élénkülése és a folyamatban lévő a külföldi működőtőke-befektetésű (FDI) projektek erősítik. A növekvő belső kereslet várhatóan fellendíti az importot, és a folyó fizetési mérleg egyenlege a 2023-as kismértékű többletről 2025-re a GDP 1,4 százalékát kitevő hiányra állítja vissza.

A HICP-infláció a 2023-as 17 százalékról 2024-re 4,1 százalékra, 2025-ben pedig 3,7 százalékra csökken Magyarországon. A 2023-as jelentős romlást követően az államháztartási hiány az előrejelzések szerint továbbra is magas marad. A GDP-arányos államadósság az idén várhatóan enyhén emelkedik – áll az uniós bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében.

(Forrás: MTI)