Az Európai Bizottság először tett közzé a vállalkozások fizetésképtelenségére vonatkozó uniós szabályokat.
A jól működő fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási rendszerek kulcsszerepet játszhatnak a gazdasági növekedés támogatásában és a munkahelyteremtésben. A kezdeményezés elősegíti majd, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások idejében végrehajthassák a szükséges szerkezetátalakítást, és ezáltal elkerülhessék a csődöt és az elbocsátásokat, a vállalkozók számára pedig biztosítja a második esélyt egy esetleges csődöt követően. Emellett EU-szerte hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások kialakításához vezet – olvasható a bizottság közleményében.
Frans Timmermans első alelnök: „Segíteni akarjuk a vállalkozásokat abban, hogy időben végrehajthassák a szerkezetátalakítást – ezáltal munkahelyeket és már létrehozott értékeket őrizhetünk meg. Másrészt támogatni kívánjuk a sikertelenül járt vállalkozók visszatérését az üzleti világba, hogy a következő alkalommal bölcsebben futhassanak neki.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos: „Az unióban évente 200 000 cég megy csődbe, és ez 1,7 millió munkahely elvesztésével jár. Hatékonyabb fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásokkal a csődök gyakran elkerülhetőek lennének. Itt az ideje, hogy a vállalkozóknak – adósságaik alól történő, legfeljebb három éven belül biztosítandó teljes mentesítésük révén – megadjuk a második esélyt a vállalkozásra.”
Kulcselemek, alapelvek
A javasolt irányelv három kulcselemre épül:
- A vállalkozások fennmaradását és a munkahelyek megőrzését elősegítő, a korai szerkezetátalakítási keretrendszer alkalmazását szabályozó közös elvek.
- A vállalkozók számára második esélyt biztosító, őket adósságaik alól legfeljebb 3 év elteltét követően teljes mértékben mentesítő szabályok. Jelenleg az európai polgárok fele nyilatkozik úgy, hogy a kudarc miatti félelem tartja vissza a vállalkozásindítástól.
- A fizetésképtelenségi, mentesítési és szerkezetátalakítási eljárások hatékonyságának fokozását célzó, a tagállamoknak címzett előírásokat tartalmazó intézkedések. Ezeknek köszönhetően rövidebbé és olcsóbbá válnak majd azok a számos tagállamban jelenleg rendkívül hosszú és költséges eljárások, amelyek a hitelezők és a befektetők számára jogbizonytalanságot okoznak, és megnehezítik a beragadt adósságok visszafizettetését.
Az új szabályok a következő elvek mentén biztosítják az unió-szerte következetes és hatékony fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási keretrendszerek kialakítását:
- A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak korai jelzőrendszert tesz elérhetővé a romló üzleti helyzet idejében történő észlelése és a korai szerkezetátalakítás lehetővé tétele érdekében.
- Rugalmas, megelőző jellegű szerkezetátalakítási keretrendszert vezet be a hosszadalmas, bonyolult és költséges bírósági eljárások egyszerűsítésére. Szükség esetén a nemzeti bíróságoknak részt kell venniük az érdekelt felek érdekeinek védelmében.
- A hitelezőkkel folytatott tárgyalások és a sikeres reorganizáció elősegítése érdekében korlátos – legfeljebb négy hónapos – időtartamig végrehajtási moratóriumot élvez az adós.
- Az egyet nem értő kisebbségi részvényesek és hitelezők nem vétózhatják meg a szerkezetátalakítási terveket, de jogos érdekeiket védeni kell.
- Az új finanszírozási források kiemelt védelmet élveznek majd, ezzel is növelve a sikeres szerkezetátalakítás esélyeit.
- A megelőző jellegű szerkezetátalakítási eljárás során biztosítani kell a munkavállalók maradéktalan munkajogi védelmét, a meglévő uniós jogszabályoknak megfelelően.
- A képzések, a szakemberek és bíróságok specializációja, valamint az új technológiák alkalmazása (pl. online igénybejelentés, a hitelezők elektronikus értesítése) javítani fogja a fizetésképtelenségi, szerkezetátalakítási és „második esély” eljárások hatékonyságát, illetve csökkenteni fogja azok időtartamát.
Nem egységes a szabályozás
A 2015-ös fizetésképtelenségi rendelet a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos joghatósági problémákkal és kollíziókkal foglalkozik, valamint rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárásokban hozott ítéletek más tagállamokban történő elismeréséről. A rendelet nem harmonizálja a tagállamok anyagi fizetésképtelenségi jogát.
A szerkezetátalakításra és a második esélyre vonatkozó 2014-es ajánlás végrehajtásának felülvizsgálata során kiderült, hogy a fizetésképtelenség területén bevezetett reformok ellenére a szabályok továbbra sem egységesek, és egyes tagállamokban rossz hatékonysággal működik a rendszer. Több tagállamban csak azt követően van lehetőség szerkezetátalakításra, miután a társaság fizetésképtelenné vált. Ami a második esélyt illeti, a mentesítés időtartama még mindig jelentősen eltérő az egyes tagállamokban.
A tagállami jogi keretek ilyetén eltérései jogbizonytalansághoz vezetnek, a kockázatértékeléssel kapcsolatos többletköltségeket okoznak a befektetőknek, hátráltatják a tőkepiac fejlődését, és tartósan akadályozzák az életképes vállalkozások és a több tagállamban tevékenykedő vállalatcsoportok hatékony szerkezetátalakítását – emelik ki az Európai Bizottság szakemberei.