A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) közjegyzői hatáskörbe tartozik, célja, hogy kisebb értékű lejárt követeléseket gyorsan és hatékonyan be lehessen hajtani. A legfontosabb tudnivalókat dr. Léhner Zsuzsanna ügyvéd foglalta össze.

A 3 millió forintot meg nem haladó követelések csak ilyen módon érvényesíthetőek, a 30 millió forintnál nagyobb összegű követelések esetén azonban fizetési meghagyásos eljárás nem lehetséges. Nincs helye, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe, vagy a követelés munkaviszonyból és más hasonló foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származik, és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a dolgozó kötelezettségszegésének, fegyelmi vétségének jogkövetkezménye ­– írja friss bejegyzésében dr. Léhner Zsuzsanna ügyvéd.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján lehet elektronikusan FMH-t benyújtani, jogi képviselő nélkül eljáró feleknek az elektronikus úton kívül papír alapon (űrlapon) és szóban is van erre lehetőségük – mivel az ügyben minden közjegyző országos hatáskörrel bír, ezt bármelyiküknél megtehetik.

A kérelem benyújtásakor a jogosult köteles eljárási díjat fizetni. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3 százaléka, minimum 5000 forint, illetve legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, az eljárási díj maximuma pedig 300 000 forint.

Részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban a díj 1 százalék, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki.

A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a közjegyzőhöz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől – vagy a kézbesítési vélelem beálltától – számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Az ellentmondást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, tehát az érintett vagy végig saját kezűleg írja és aláírja, vagy ha nem saját kezűleg írja, akkor az ő aláírásán kívül még két tanú neve, lakcíme és aláírása is szükséges. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.

Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a közjegyző az eljárás iratait megküldi a bíróságnak.

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. Tehát ha a kötelezett a jogosult követelését elismeri, vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás.

A kötelezettnek lehetősége van a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérni. Ezt a kérelmet a közjegyző akkor engedélyezi, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. Engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át, amely a bíróság előtt zajlik. Az erről szóló értesítést a közjegyző az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak, egyúttal felhívja őt, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő és bizonyítékait terjessze elő. Ezek elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti.

Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett még pótlólag ellentmondással élhet (ún. szekunder ellentmondás).