A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén, hogy felzárkóztassa az irányadó egyhetes jegybanki betét kamatszintjére. A kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal emelte a testület.
Az MNB a múlt csütörtökön 200 bázisponttal magasabban, 9,75 százalékon hirdette meg az egyhetes betétet, mert előző nap újabb rekordmélységekbe gyengült a forint, annak ellenére, hogy előző heti kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 185 bázisponttal 7,75 százalékosra emelte a jegybanki alapkamatot. Az MNB már múlt csütörtökön bejelentette azt is, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása már a monetáris tanács július 12-i ülésén napirendre kerül, így a 200 bázispontos emelés nem volt meglepő.
Elemzők ugyanakkor nagyobb, 300 bázispontos emelésre számítottak a kamatfolyosó két szélénél. A keddi döntést követően az overnight betét kamata 9,25 százalékra emelkedik, az egyhetes fedezett hitelé pedig 12,25 százalék lesz.
Az ígértnek megfelelően emelte kedden a jegybank a kamatokat, így annak hatása a forint árfolyamára is csak mérsékelt volt az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. Mindkét elemző hangsúlyozta, hogy a kamatemelést indokló közlemény nem tartalmazott új elemeket a legutóbbihoz képest.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt írta: a kamatemelési ciklus határozott folytatása miatt az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékra emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől azonban az infláció várható mérséklődésének köszönhetően kamatcsökkentési ciklus kezdődhet, ami 2023 végére 8,50 százalékra, 2024 végére 4,50 százalékra mérsékelheti az alapkamatot.
A forint árfolyama erősödéssel reagált a határozott kamatemelésre, noha már ismert volt, hogy az alapkamat követi az egyhetes betéti kamat változását. Korábban jelentősen gyengült a forint, elsősorban annak hatására, hogy az euró a paritás közelébe gyengült a dollár ellenében – jegyezte meg.
Szerinte a forint gyengülését az elmúlt időszakban túlnyomóan az ikerdeficittel kapcsolatos – némileg eltúlzott – aggodalmak, a régiós országokénál magasabb államadósság, a gázárak elszállásának negatív külkereskedelmi és költségvetési hatásai, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás hiánya, a jogállamisági vita, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, és ebből fakadóan kockázatkerülés, az európai recessziós aggodalmak okozzák – jegyezte meg az elemző. Hozzátette, hogy az uniós megállapodás egyszerre javítaná a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, mérsékelhetné az államadósságot, emellett javítaná a tőkemérleget, ellensúlyozva a folyó fizetési mérleg hiányát.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt emelte ki: a keddi döntésekkel a kamatfolyosó is feljebb tolódott, az overnight betéti kamat 9,25 százalékra, az overnight és az egyhetes fedezett hitel kamata 12,25 százalékra emelkedett, vagyis az effektív és rugalmas kamatként funkcionáló egyhetes betéti kamatszint felett 250 bázispontos mozgástere maradt a jegybanknak.
Az MNB már a múlt héten jelezte, hogy keddi ülésen terítékre kerül az alapkamat és az egyhetes betéti kamatszint összezárása, így várható volt a bejelentés. A forint árfolyamában is ez látszott, csak mérsékelt forinterősödés volt 13 óra után. Az euró-forint árfolyamgrafikonján a forint szempontjából nem túl bíztató, hogy az árfolyam változásait mutató mérőszám, az RSI indikátor még mindig nem mutat „túlvettséget”. Meghatározó szintek találhatóak 410,22, majd 416,78 forintnál. Ezt követően a felfelé szélesedő trendcsatorna felső vonala jelenthet ellenállást, amely szerdánt pontosan 420 forintnál lesz, alul a 398,50-400,00-as tartomány képez rendkívül erős támaszt – írta.
(Forrás: MTI)
