Keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a testület 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, így az egynapos jegybanki betét kamata 7,25 százalék, az egyhetes fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.
Az infláció emelkedése, kockázatainak elhúzódása szükségessé teszi a szigorítási ciklus határozott folytatását – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett közleményben.
A keddi kamatdöntés indoklása szerint hosszabb távon fönn kell tartani a szigorú monetáris kondíciókat. Az MNB Monetáris Tanácsa a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak – tették hozzá.
A testület szerint a tartósan emelkedő nyersanyag- és energiaárak elhúzódó, magas külső inflációs környezetet valószínűsítenek. A külső hatások továbbra is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba, bár a belföldi hatásokat lényegesen mérsékli az üzemanyagok és a lakossági energia árszabályozása. Az árdinamika várhatóan ősszel tetőzhet, alakulását ezt követően az árstop fenntartása, a háborús feszültségek, a külső inflációs hatások befolyásolhatják. Az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, és 2024 első félévében érheti el a 3 százalékos jegybanki célt. Idén éves szinten 11,0 és 12,6 százalék között, jövőre 6,8 és 9,2 százalék között, 2024-től az inflációs céllal összhangban alakulhat a fogyasztói árindex – írták.
A GDP 2022-ben 4,5 és 5,5 százalék között, 2023-ban 2,0 és 3,0 százalék között, 2024-ben 3,0 és 4,0 százalék között bővülhet. A közlemény szerint a bővülés üteme az év második felében várhatóan mérséklődik. Az idén a belső kereslet – elsősorban a lakossági fogyasztás – járul hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton.
A kormány intézkedéseivel várhatóan teljesülnek az idei és a jövő évi költségvetési célok. A GDP-arányos államadóssági ráta a tavalyi 76,6 százalékról 2022 végére 75 százaléka alá, ezt követően évente csaknem 2,5 százalékponttal csökkenhet. A folyó fizetési mérleg hiánya idén átmenetileg nő.
A kihívások miatt szükségesnek látják az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárását, a kamatdöntést követő heti tender alkalmával pedig – mint írták – az egyhetes betéti kamatot indokolt az alapkamat szintjére emelni. A jegybank továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a pénz- és árupiaci kockázatok szükségessé teszik – olvasható a közleményben.
Jelentősen felülmúlta a kamatemelés mértéke a piaci várakozásokat – reagáltak az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntésére az MTI-nek nyilatkozó szakértők.
A Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozása szerint az alapkamat 8,5 százalékon tetőzhet, majd 2023 végére 7,0 százalékig mérséklődhet. Suppan Gergely hozzátette, hogy az infláció világszerte magas, főképp a megélhetéshez szükséges áru drágul, így a vásárlóerő visszaesése önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat, vagyis tartózkodni kell a monetáris kondíciók túlszigorításától. A jegybankok a kínálati ársokkot nem is igazán tudják befolyásolni, legfontosabb céljuk inkább a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál megelőzése lehet – hangsúlyozta.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője szerint a magas infláció és a forint gyengülése egyaránt indokolta a kamatok módosítását. Isépy Tamás szerint a nemzetközi trendeknek megfelelő, rendkívüli mértékű kamatemelést az új jegybanki előrejelzésben szereplő, az eddig jelzettnél magasabb inflációs pálya indokolja elsősorban, ami a háborús folyamatokból, illetve a nyersanyag- és energiaárak alakulásából fakad. A Századvég szakértője a jegybank közleményéből kiemelte, hogy az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti kamat azonos szintre kerül. Monetáris szigorításra ezután is szükség lehet, ezért a kamatemelések az év hátralévő részében folytatódhatnak – tette hozzá.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szintén meglepetésként írt a kamatemelés mértékéről, de megjegyezte, hogy az MNB döntése nem példa nélküli. Az Egyesült Államokban már két hete jelentős, 75 bázispontos módosítást jelentettek be, az Európai Központi Bank pedig, amely utoljára 11 éve növelt kamatot, a következő hónapban dönthet ugyanígy – tette hozzá Varga Zoltán.
Az Erste makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy az egyhetes betéti ráta és az alapkamat azonos szintre emelésével a piaci szereplők könnyebben követhetik a monetáris politika alakulását. Nagy János kiemelte a swapeszközök alkalmazásának kiterjesztését is, a változtatás segítheti a bankrendszerben lévő többletlikviditás kiaknázását – írta.
(Forrás: MTI)
