A tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szocho-fizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
A lakossági állampapírok iránti kereslet fokozása érdekében 2023. július 1-én hatályba lépett intézkedés alapján a magánszemélyeknek kamatjövedelmeik után a 15 százalékos kamatadót (szja) valamint 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót („szocho”) kell fizetniük. A kiterjesztett szocho-t olyan megtakarítási formák esetén kell megfizetni, ahol keletkezik kamatjövedelem, ilyen eszköz például a látra szóló betét, a lekötött betét, a kamatadó alá eső értékpapírok és befektetési jegyek, a megtakarítási célú élet és nyugdíjbiztosítások.
A kormány céljaival összhangban azonban nem kell szocho-t fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem után, valamint azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek után sem, amelyek a szja törvény alapján kamatadó mentesek. Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény, valamint a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközök.
A szabályozás bevezetése óta mind a TBSZ számlák számában, mind pedig az azon tartott megtakarítások összegében drasztikus növekedés volt megfigyelhető. Az intézkedés bevezetése óta a TBSZ számlák száma közel 100 ezerrel nőtt, ami mintegy 40 százalékos bővülésnek felel meg. Ezzel mára a TBSZ számlák száma megközelítette a 360 ezer darabot, míg a számlákon tartott megtakarítások piaci értéke 2.100 milliárd forintos emelkedést követően 5.400 milliárd forint körül alakul.
A kormányzat piaci szereplőktől származó információk alapján megállapította, hogy a TBSZ számlák, illetve az azon elhelyezett megtakarítások látványos felfutása mögött a jogalkotói szándéktól eltérően jelentős részben az áll, hogy a befektetők szocho-fizetési kötelezettségüket elkerüljék. A TBSZ számlákon keletkező nyereség ugyanis tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, nem pedig kamatjövedelemnek. Emiatt a megtakarítások idő előtti (5 éven belüli) feltörésével ugyan a befektetőknek személyi jövedelemadót kell fizetni a keletkező nyereség után, azonban szocho-fizetési kötelezettség ebben az esetben a jelenlegi szabályok alapján nem keletkezik. Ez indokolatlan előnyt jelent azok számára, akik a szabályozás eredeti célját ki akarják játszani.
A kormány az indokolatlan előny felszámolása érdekében az eredeti jogalkotói szándékot törvényi szinten erősíti meg. Eszerint adókedvezmény, illetve adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben tartós befektetési számláikon a megtakarítók pénzügyi eszközeiket hosszú ideig, azaz legalább 3, illetve 5 évig tartják. A folyamatban lévő szabálymódosítással a jogalkotó egyértelművé kívánja tenni, hogy a TBSZ számlákhoz csak akkor kapcsolódik teljes kedvezmény a szocho-fizetési kötelezettségre, ha az eredeti célnak megfelelően, nem pedig idő előtt kerül sor a számla feltörésére. A szabályozásban ezért kikötésre kerül, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szocho-fizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Minden más esetben a TBSZ számláról kivett összegek után is szociális hozzájárulási adó fizetendő.
(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)
