A háztartások 13 százaléka – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken – derül ki a statisztikai hivatal nemrégiben közzétett kiadványából.
2003-ban az elégedetlen háztartások száma ennek kétszerese, több mint 1 millió volt. Ez a fejlemény valószínűleg a 2008-ig tartó lakáspiaci fellendülés hatása, mégis meglepőnek tűnhet annak ismeretében, hogy a 2008-at követő időszakban már több háztartás kényszerült költözéseinek elhalasztására – olvasható a „Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei” című kiadvány összefoglalójában.
[Az is elképzelhető, hogy amikor reális lehetőség mutatkozik a továbblépésre, a háztartásokban jobban megfogalmazódnak a lakással kapcsolatos kifogások, és amikor ilyenre nincs mód, inkább hajlanak a meglévő körülmények elfogadására. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a 2015. évi felmérés pontos időpontjának: a kikérdezés október–november folyamán zajlott, tehát közvetlenül a lakáspiaci élénkítést célzó bejelentéseket megelőzően, amikor a háztartások még nem számolhattak a lehetőségek hirtelen bővülésével. A lakással való elégedettség ilyen mértékű változása, az okok feltárása azonban további vizsgálatokat igényel – jegyzik meg a statisztikai hivatal szakemberei.]
Az interjúalanyok három okot jelölhettek meg 24 közül, ezek a konkrét lakással kapcsolatos, családi, személyes vagy a környezettel összefüggő indokok voltak. A három válasz együttes előfordulása alapján a helyzetükkel elégedetlenek között a legmagasabb azok aránya (27 százalék), akik a lakás állapotát nem tartják megfelelőnek.
Ez a válasz 2003-ban még jóval ritkábban, 16 százalékban fordult elő. Továbbra is gyakori panasz a zsúfoltság (11 százalék) és a magas rezsi, bár ez utóbbi előfordulása 2003 óta alacsonyabb lett. 9 százalék kifogásolta a szomszédságot, a környék lakosságát. Számottevően csökkent azok aránya, akik a nem megfelelő munkalehetőségekre vagy a környék intézményi ellátására panaszkodtak.
Az elégedetlenek aránya a parasztházakban, tanyákon valamint a városi bérházakban élők körében a legnagyobb (26, illetve 21 százalék), a többlakásos zöldövezeti épületekben és a többszintes családi házakban pedig a legalacsonyabb (10, illetve 6 százalék). Az önkormányzati lakások bérlőinek egyharmada (35 százalék), a tulajdonosoknak egytizede (11 százalék), míg a magánlakást bérlőknek egyötöde (21 százalék) válaszolta, hogy elégedetlen a lakáskörülményeivel.
