Erősödött a befektetői és bérlői érdeklődés az irodai és logisztikai ingatlanok piacán, a pezsgés azonban nem akkora, mint az elérhető és kiszámítható forint alapú banki finanszírozással, az állami támogatással (CSOK), és az alacsony hozamú pénzügyi befektetésekkel szemben jó alternatívát kínáló lakóingatlan piacon.
A kereskedelmi ingatlanok iránti erősödő érdeklődés egyelőre akkora mértékű, hogy az üresedés felszívását gyorsíthatja meg, illetve a kedvezmények mértékét csökkenti inkább, ami az effektív díjak emelkedését jelenti. Nominális bérleti díjemelkedés csak néhány alpiacon, Dél-Budán és a Váci úti irodafolyosón figyelhető meg, véli Gulyás Ede, a Ca Immo magyarországi ügyvezetője.
A budapesti piac jövedelmezősége európai viszonylatban még mindig rossz, így nehéz egy-egy projektre finanszírozást találni. Logisztika terén ez még hatványozottabban jelentkezik, és még rosszabb a helyzet a kiskereskedelmi piacon. Noha igény lenne rá, új ingatlanok elszórva épülnek, leginkább előbérleti konstrukcióban, mivel másra nem is lehet finanszírozást kapni.
Új központi negyed nincs, továbbra is a Váci út a legnépszerűbb, a Ca Immo tapasztalatai szerint legtöbben a bevált lokációt részesítik előnyben, aminek következtében az irodafolyosó tovább telítődik, új centrumok kialakulásához viszont nem elegendőek a folyamatban lévő fejlesztések.
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, BRF) adatai alapján 2015 harmadik negyedévében a bérlői kereslet több mint felét (53 801 négyzetméteren) szerződéshosszabbítások tették ki. A Ca Immo is hasonlóan magas arányt figyelt meg a portfóliójában, 5900 négyzetméteren hosszabbítottak a bérlők.
Közel 14500 négyzetméteren bővültek bérlők a budapesti irodapiacon, amelyből 10 százalékos részarányt a Capital Square irodaházban megkötött bérbeadások tettek ki.
Az új bérbeadások aránya – 31 százalék – se elhanyagolható, a javuló trend az üresedési rátákban is megmutatkozik, hiszen egy-egy alpiacon már egy közepes méretű bérlőnek is nehéz modern irodát találni.
