Februárban a nyers adat szerint 5,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom az előző év azonos időszakihoz képest, a csökkenésben fontos szerepe volt a tavaly február végi pánikvásárlási hullám hatásának – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januárhoz viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene.

Februárban a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,4 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz képest.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,6 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,6 százalékkal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 3,3 százalékkal csökkent. Nőttek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,8 százalékkal. Csökkent a forgalom a gyógyszer-, gyógyászatitermék és illatszerboltokban 13,0 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletekben 15,4 százalékkal, a bútort, műszakicikkeket árusító helyeken 18,2 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben 23,6 százalékkal, valamint a használtcikküzletekben 27,6 százalékkal.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 25,6 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumenesése továbbra is kitart, 10,4 százalékkal volt kevesebb a tavalyi értéknél.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal csökkentek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 946 milliárd forint volt, második hónapja nem érte el az ezer milliárd forintot, holott előtte 9 hónapon keresztül meghaladta azt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – közölte a KSH.

Január-februárban 3,9 százalékkal csökkent a naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest.

A kiskereskedelem trendszerű lejtmenetben van és a márciusi járványügyi korlátozásokat is figyelembe véve várhatóan negatívan járul hozzá a GDP első negyedévi alakulásához – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH februári adatait.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában leszögezte: a magyarországi kiskereskedelem továbbra is trendszerű lejtmenetben van. A változás mögött ugyanakkor csak részben jelentkezik a bázishatás, mivel az előző hónaphoz képest is csökkent az üzletek forgalma annak ellenére, hogy februárban még nem lépett életbe a szigorúbb járványügyi szabályozás.

A márciusi járványügyi korlátozások vélhetően tovább ronthatták a szektor teljesítményét. Vagyis az első két hónapban látott 3,9 százalékos éves visszaesés csak még rosszabb lesz márciussal, így vélhetően az első negyedévben a fogyasztás jelentős mértékben visszafogja majd a GDP-t. Szinte borítékolható, hogy az előző negyedévhez képest az első negyedévben újból zsugorodik a GDP – prognosztizálta.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a járvány újabb hulláma által kiváltott óvatossággal, a kissé romló munkaerőpiaccal, valamint a pánikvásárlás okozta egy évvel ezelőtti magas bázis hatásával magyarázta, hogy csökkent a kiskereskedelmi forgalom februárban.

Márciusban a nem létfontosságú üzletek korlátozása miatt további visszaesés, majd áprilisban az üzletek újranyitása miatt ismét felpattanás várható, vélekedett. Hozzátette, hogy a bázishatás miatt az áprilisi növekedés kiemelkedő lehet. Véleménye szerint a járványhelyzet előtti szint elérése a nyári hónapokban várható a kiskereskedelemben. A külföldiek visszatérése később még jelentős lendületet adhat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kedvezőtlennek tartja a kiskereskedelmi adatot, mivel az éves visszaesést magyarázza ugyan a bázisidőszak pánikfelvásárlásokkal felhúzott magas adata, azonban az előző hónaphoz képest is visszaesés következett be. Ezt az elhúzódó korlátozások és az ehhez kapcsolódó állásvesztések is okozhatták, de hozzájárul a vírustól való félelem és a harmadik hullám felfutása miatti több otthontartózkodás, így alacsonyabb üzemanyagforgalom is.

A március korlátozások tovább csökkenthették a kiskereskedelmi forgalmat, illetve a bázisidőszaki adat is kiemelkedően magas volt, így az első negyedévben a fogyasztás vélhetően érdemben visszahúzza a gazdaság teljesítményét. Ahhoz, hogy a fogyasztás ismét a növekedés motorjává válhasson, a korlátozások feloldására és a jövedelmi helyzet javulására van szükség – állapította meg Regős Gábor.

(Forrás: MTI)