Falu-újjáépítési Alapot kellene létrehoznia az államnak, amely felvásárolná a vevőre nem találó és elhagyott portákat azokban a régiókban, ahol megfordíthatatlannak látszik az elvándorlás – véli Raskó György agrárközgazdász, vállalkozó.

A magyar falvakban és kisvárosokban üresen álló, vevőre, betelepülőre váró porták száma 120-150 ezerre taksálható – írja Raskó György blogbejegyzésében, amely a Boom Magazin online kiadásában olvasható.

Az agárközgazdász, vállalkozó szerint ezeken a portákon összesen 40-50 ezer hektár mezőgazdaságilag hasznosítható terület található. Intenzív zöldség-gyümölcstermeléssel és/vagy kisállattartással ekkora területen évente akár 100 milliárd forint értékű élelmiszert is meg lehetne termelni.

A porták piaci értéke, a rajta lévő lakó- és gazdasági épületekkel még a mostani nagyon nyomott ingatlanárak mellett is 600-700 milliárd forintra tehető.

Az Antall-kormány idején a Földművelésügyi Minisztériumban közigazgatási államtitkárként dolgozó szakember úgy véli, hogy a mezőgazdaságban a következő évtizedekben még legalább 100 ezer munkahely fog megszűnni. A települési önkormányzatoknak e téren szinte nulla a mozgásterük. Pénzük nincs az elhagyott porták megvásárlására, rehabilitálására, munkahely-teremtő képességük pedig kimerül a közmunka kínálatban, amit viszont az állam finanszíroz, persze csak addig, ameddig van ilyen szándéka.

Raskó György azt javasolja, hogy az állam hozzon létre Falu-újjáépítési Alapot. A helyi települési önkormányzatokkal együttműködve, egy átfogó település-rendezési program részeként a közmunkások és helyi építőipari vállalkozók bevonásával rehabilitálni lehetne e portákat.

Lennének telkek, amelyek összevonásával vállalkozások telepítésére alkalmas ingatlanokat alakítanának ki, s lennének olyanok, amelyeket felújítás után eladásra kínálnának fel olyan bevándorlók számára, akik hajlandóak betelepülni, dolgozni a településen vagy annak környékén.

A blogbejegyzés itt olvasható.