Az ünnepek elmúltával újra megindul a roham az üzletekben, ám ezúttal sokan nem vásárolni szeretnének, hanem éppen ellenkezőleg, visszavinni vagy kicserélni a rosszul megválasztott, esetleg hibás karácsony ajándékot. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság összeszedte, fogyasztóként mikor mire van jogunk, mire figyeljünk ilyenkor.
Elromlott a készülék, de nincs meg a blokk
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azaz a számla egyidejű bemutatása ilyen esetben nem követelhető meg. A rendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a jótállás időtartama egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A kitöltött jótállási jegy alapján nem lehet kétséges a kereskedő számára a jótállási idő hatálya.
A jótállási jegyen a javítás során fel kell tüntetni a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. Ha már volt szervizben a készülék, a javítás idejével meghosszabbodik a jótállási idő, amelyet fel kell tüntetni a jótállási jegyen. Ha ez nem történt meg, vagy a leadott blokk nem került visszaadásra, a vásárló feltétlenül jelezze azt a szerviz vagy a kereskedő felé a javított termék átvételekor.
Ha a blokkot ennek ellenére nem kapja vissza, javasolt bejelentést tennie a kereskedőnél található vásárlók könyvébe, amelyben azt is rögzítse, hogy az eredeti számlát átvették a jótállási jeggyel egyidejűleg, és ezért nem rendelkezik az eredeti számlával. Ebben az esetben a vásárló nem hozható hátrányos helyzetbe, különösen akkor, ha a jótállási jeggyel egyébként igazolja a termék vásárlását, adatait.
Elromlott a készülék és csak másolat van a számláról
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló rendelet szerint a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.
Az áfa-törvény határozza meg a számla és a nyugta kötelező adattartalmát. A nyugta kötelező adattartalma a következő: a nyugta kibocsátásának kelte; a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. A számlának ezen felül tartalmaznia kell például az értékesített termék megnevezését és mennyiségét is.
A kereskedőnek tehát akkor kötelező foglalkoznia a vásárló minőségi kifogásával, ha az valamilyen dokumentummal (eredeti blokk, számla, elektronikus nyugta illetve számla) tudja igazolni azt, hogy a szóban forgó terméket a kereskedőtől vette. A számla fénymásolatának elfogadhatóságával kapcsolatban még nincs kialakult bírói gyakorlat, a kereskedő hozzáállásán is múlik a jogok érvényesíthetősége. A vállalkozásnak azonban lehetősége van visszaellenőriznie azt, hogy a fogyasztó által bemutatott másolati számlán szereplő adatok egyeznek-e az eredeti számla tartalmával, ha annak valóságtartalmával kapcsolatban kétségei vannak.
Blokk nincs, de a banki fizetést igazoló tranzakciós igazolás megvan
A banki fizetést igazoló bizonylat nem azt tanúsítja, hogy konkrétan milyen terméket vásárolt a fogyasztó, csak a vásárlás tényét és annak végösszegét igazolja. Ennek bemutatása révén a kereskedő nem kötelezett a szavatossági igények kezelésére, értékesebb termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén azonban érdemes a kereskedőtől megérdeklődni, hogy saját dokumentációjából visszakeresné-e kérésünkre a vásárlást igazoló bizonylat másodpéldányát. Az online pénztárgépekkel rendelkező vállalkozások technikai szempontból nem rendelkeznek a blokk másodpéldányával.
Ha semmilyen papír nincs, csak a jóindulat marad
Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik az, hogy foglalkozik-e szavatossági jogok érvényesítésével. Előfordulhat, hogy olyan egyedi gyártású termékről van szó, mely csak annál a kereskedőnél kapható, de a vásárlás időpontja, a vételár konkrét összege, s emiatt az igények érvényesíthetőségének ideje még ekkor is kérdéses lehet. Szerencsés helyzetben a kereskedő emlékszik a vásárlás tényére, s így foglalkozik a panasz rendezésével. Ha ajándékba kapott készüléke hibásodik meg, javasoljuk, hogy kérje el a vásárlást igazoló blokkot az ajándékozótól. Főszabály, hogy a kereskedő a vásárlást igazoló bizonylat bemutatása hiányában nem köteles foglalkozni a minőségi kifogás kezelésével.
Az elektronikus számla is jó
2004-ben lépett be életbe az elektronikus bizonylat fogalma, ettől az évtől lehet elektronikus számlát is kiállítani. Az elektronikus számla fájlformátumára jogszabályi előírás nincs. Tehát lehet akár egy képfájl, egy szöveges fájl, egy PDF állomány, akár egyszerre többfajta kimenet is lehetséges. Azonban azt az állományt kell elektronikus számlának elfogadni, melyet a kibocsátó elektronikusan aláírt.
Az áfa-törvény alkalmazásában az e-mailben elküldött és befogadott pdf állomány is elektronikus számlának minősül. Ne lepődjön meg tehát, ha például online vásárolt termék esetében a csomagban nem talál számlát, arról azonban előzetesen tájékoztatnia kell a kereskedőnek, hogy elektronikus számlát fog kibocsátani, s azt majd honnan töltheti le. A számlát kibocsátónak az elektronikus dokumentumot az általános elévülési időnek megfelelően, 5 évig kell megőriznie, így ha nem találja a megküldött bizonylatot, ebben az időszakban van lehetősége arra, hogy a kereskedőtől azt ismételten megkérje.
Nem tetszik az ajándék, nem megfelelő a méret
Minőségileg kifogástalan terméket (csak azért, mert nem tetszik a színe, vagy nem megfelelő a méret) a kereskedő nem köteles kicserélni. Természetesen önként dönthet úgy a vállalkozás, hogy ezeknek a kéréseknek is eleget tesz, de erről a lehetőségről érdemes már előre tájékozódni.
Meddig vihetjük vissza a rossz terméket?
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Vagyis a három munkanap szempontjából nem az számít, hogy mikor kaptuk meg az ajándékot, hanem az az időpont az irányadó, amikor vásárolták. Ha tehát az ajándékot például december 23-án vásárolták, és a termék meghibásodása miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, akkor igen, élhet a jogszabályban biztosított 3 munkanapon belüli csere iránti igényével.
Hibás terméket visszavinni a két ünnep között
A hibát elsősorban javítással, cserével orvosolhatja a kereskedő, a fogyasztó választása szerint. Kivéve, ha a csere teljesítése lehetetlen (például nincs másik ilyen terméke már az üzletnek), vagy ha a csere a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne (tehát a termék megjavítása jóval kisebb költségráfordítással megoldható). Kérhet tehát cserét, de minden valószínűség szerint, ha a termék javítható, a kereskedő elsősorban ezt fogja felajánlani.
Ha csak januárban tudja visszavinni a hibás terméket
Kötelező jótállás alá eső termékeknél a 3 munkanapon belül fellépő olyan hiba esetén, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, határidőben szükséges jelezni a problémát. Azokkal a termékekkel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak a kötelező jótállás hatálya alá, a vásárlástól számítottan 2 évig élhetünk szavatossági igényeinkkel. (például ruházat, cipő)
Online vásárolt termék esetében a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül élhetünk még speciális, az értékesítés módjából eredő indoklás nélküli elállási jogunkkal (tehát nem minőségi kifogás esetén is). Online vásárolt termék minőségi kifogásával kapcsolatban a már említett 2 évig jelezhetjük problémánkat a kereskedő felé.
Mik azok a szavatossági jogok?
Amennyiben a termék gyártási hibás, a fogyasztó szavatossági jogai keretében elsősorban javítást vagy cserét kérhet (kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne).
Továbbá az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat (Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.)
Ha nem tetszik az ajándék, vagy valamiből kettőt kapunk
A kereskedő nem köteles visszavenni azt a terméket, amely nem hibás. Ennek ellenére üzletpolitikai és fogyasztóbarát szempontokból dönthet úgy a vállalkozás, hogy az ünnepeket követően lehetőséget biztosít az ilyen feleslegessé vált termékek cseréje, vételárának levásárlásra. Azt, hogy ezt meddig biztosítja az üzlet, csak a saját elhatározásán múlik, ezért érdemes már vásárláskor megérdeklődni, hogy az adott üzletben erre meddig van lehetőség.
Szentestét követően érkezett meg az online rendelt ajándék
Online vásárlás esetén a fogyasztók a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhatnak a vásárlástól. Az elállási szándékot már a termék kézhezvétele előtt is be lehet jelenteni, így még a későn érkező csomag átvételét megelőzően is. Amennyiben a terméket átveszi, úgy elállás esetén a termék visszajuttatásának költsége a fogyasztót terheli (kivéve ha a vállalkozás ettől eltérő tájékoztatást adott már a vásárláskor általános szerződési feltételeiben).
