Az Európai Bizottság a Magyarországról szóló (alább angolul letölthető) értékelésének végén három pontba foglalta javaslatait.
Az első pont az idei és a tavalyi költségvetés kiigazítását javasolja. Mivel nagy a célkitűzésektől való szignifikáns eltérés kockázata, az 2016-os költségvetésben (a GDP-arányában) 0,3 százalékos, a 2017-esben pedig 0,7 százalékos kiigazítást ajánl a bizottság.
Csökkentse tovább a kormány a különadókat, és mérsékelje az alacsonyabb keresetűek adóterheit. Erősítse meg az állami közbeszerzésekben az átláthatóságot és a versenyt – kihasználva az e-közbeszerzés lehetőségeit, javítva a pályázatok kommunikációját és megerősítve a korrupció elleni kereteket. Javítsa a szolgáltatások és a kereskedelmi szektor felügyeleti rendszerét: csökkentse a korlátozó szabályokat és biztosítsa a kiszámíthatóságot. Ezek a második pont ajánlásai.
A harmadik pont javaslatai a munkaerőpiaccal, a szociális hálóval és az oktatással kapcsolatosak: Gyorsítsa meg a kormány a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való áttérést. Javítsa a szociális segítségnyújtás és a munkanélküli segélyek megfelelőségét. Tegyen intézkedéseket az oktatás eredményességének növelése és annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű csoportok tagjai – különösképpen a romák – nagyobb számban vehessenek részt az általános oktatásban.
Így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium
„A Bizottság ma nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott gazdaságpolitikai célok többsége a magyar kormányéval megegyezik, lényegesen kevesebb számú és a konkrét beavatkozási javaslatok helyett általános stratégiai irányokat tartalmaz. Az ajánlások a korábbi évekhez képest kiegyensúlyozottabbak, jobban tükrözik az európai szemeszter keretében a Bizottsággal folytatott szakmai párbeszéd eredményeit.
A Bizottság alapvetően kedvezőnek ítéli meg a magyar munkaerő-piaci folyamatokat, elismeri a kormány e területen tett lépéseit, immár nem vitatja a közfoglalkoztatás létjogosultságát. A kormány célja, hogy megkönnyítse és egyben ösztönözze az átmenetet a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra, és ez egyezik az ajánlástervezetben foglaltakkal.
Az adókkal kapcsolatban megfogalmazott ajánlás kapcsán fontos kiemelni, hogy a bankadó ez év elejétől mintegy a korábbi felére csökkent, és 2017-től tovább mérséklődik. Az alacsony keresetűek adóéke a Munkahelyvédelmi Akció keretében már jelentősen mérséklődött, de az személyi jövedelemadó 1 százalékos csökkentése általánosságban is csökkentette azt.
A Bizottság számszerű költségvetési kiigazítási javaslatával kapcsolatban az álláspontunk, hogy a kormány az elmúlt években is fegyelmezett költségvetési politikát folytatott és rendre teljesítette a kitűzött célokat. Ezt jelzi az államadóság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkenése is. A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő hiánycél is mutatja, hogy folytatódik az adósságcsökkentés politikája. A konvergencia program adósságpályája szerint az államadósság aránya 2020-ra a GDP 65 százaléka alá süllyed.
A következő évek adósságcsökkentését a gazdasági növekedés mellett a GDP 3 százalékánál lényegesen alacsonyabb hiánycélok is támogatják. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően jelentősen javultak az államadósság finanszírozási kondíciói is: megnövekedett a hazai szereplők részaránya, ami stabilabb hitelezői kört jelent, továbbá csökkent a devizaadósság aránya, mérsékelve az ország külső sérülékenységét.”
