Kereskedelmi partnereire nyomást gyakorolva tartotta magasan termékei árát a Pick. A GVH 44 millió forintra bírságolta az élelmiszeripari vállalatot.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértő árazási gyakorlata miatt 44 millió forint bírságot szabott ki a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt.-re. A GVH az akciós (időszaki) megállapodások és egyéb közvetlen bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Pick meghatározta az általa gyártott, és az egyes kereskedelmi partnerek (nagy-, illetve kiskereskedők) által az egyes akciós időszakokban értékesíteni kívánt termékek fix, illetve minimális nagy- és kiskereskedelmi árát. A Pick az általa javasolt fogyasztói árat ki is tudta kényszeríteni, mert kilistázással vagy más szankcióval fenyegette partnereit, bár ezeket a gyakorlatban nem alkalmazta.
A Pick és a kereskedelmi partnerei (nagy-, és kiskereskedők) a termelési-értékesítési lánc különböző szintjein elhelyezkedő vállalkozások. A Pick a termelési lánc tetején elhelyezkedő gyártó, míg a kereskedelmi partnerei az értékesítési lánc alján, nagy-, illetve kiskereskedelmi, szintjén helyezkednek el, a közöttük létrejött megállapodások így vertikális megállapodásnak minősülnek – írja a GVH.
A vertikális megállapodás olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amely a megállapodás vagy az összehangolt magatartás szempontjából a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás között jön létre, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik. A vertikális megállapodás fogalmának fő eleme, hogy a szerződő felek akarategyezségét egyértelműen kifejezik, ezáltal nem vonatkozik az érintett vállalkozások egyoldalú magatartásaira.
A GVH az üggyel kapcsolatban kiemeli, hogy sérti a versenyjogot, ha egy gyártó a termékeinek általa javasolt fogyasztói árát, illetve annak elfogadását a kereskedelmi partnerei által kezdeményezett akciókban más paraméterekhez (például átadási árhoz, szállított mennyiséghez) köti, és e feltételek teljesítésére vertikális megállapodásokat köt. A GVH vizsgálata feltárta, hogy a megállapodások célja a verseny korlátozása volt, amit alátámasztott a felek motiváltsága is. A Pick abban volt érdekelt, hogy márkájának imázsát a versenytársakénál magasabb fogyasztói árakban (is) megjelenítse. A kereskedelmi partnerei pedig abban, hogy ne legyenek olyan viszonteladók, amelyek az adott Pick-terméket náluk olcsóbban árusítják.
A GVH a kiszabott bírság alapösszegének megállapításához az egyes akciókat érintő megállapodásokból származó árbevételt vette figyelembe. Releváns forgalomként csak azon megállapodásokat vette számításba, amelyekből egyértelműen kiderül a fogyasztói ár minimális szintjének kétoldalú, akarategységben történt meghatározása. A GVH a bírság nagyságának meghatározásánál – többek között – figyelembe vette, hogy a nagy- és a kiskereskedelmi ár rögzítése súlyos jogsértésnek minősül, a Pick piacvezető szerepe miatt az általa tanúsított magatartás kihathat a piacon működő vállalkozások magatartására és árazási gyakorlatára.
A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a Pick által javasolt árak egységes minimálárkánt való tényleges működését, hatását a nyilvános adatok alapján készült árelemzések nem támasztották alá egyértelműen, és a Pick teljes körűen elismerte a jogsértést.
