Az uniónak az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig 40 százalékkal való csökkentését és az éghajlatváltozás kezeléséhez szükséges nagyobb pénzügyi kötelezettségvállalást kell kérnie az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek huszonegyedik konferenciáján (COP21) decemberben Párizsban, jelentették ki az Európai Parlament képviselői szerdán.

A parlament hangsúlyozta: az unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó jövedelmek egy részét is el lehetne különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, a légiközlekedési és hajózási ágazatnak pedig 2016 végéig el kellene kezdenie kibocsátásának csökkentést.

 „Ez az évszázad küzdelme lesz. Ha nem sikerül megakadályozni, hogy a század végére két foknál többel emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, akkor sokkal több aszállyal, árvízzel, olvadó gleccserrel és egyre nagyobb termőterület eltűnésével kell számolnunk. Az éghajlatváltozás a migráció növekedéséhez is hozzájárul” – mondta az állásfoglalást jegyző francia szociáldemokrata képviselő, Gilles Pargneaux a szavazást követően. Az állásfoglalást 434 szavazattal, 96 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett fogadták el.

Az állásfoglalásban a parlament az alábbi, 2030-ig elérendő célok képviseletére kéri az Európai Bizottság és a tagállamok tárgyalóit:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése;
  • az energiahatékonyság 40 százalékos növelése; és
  • a megújuló energiák részhányadának 30 százalékra emelése (a kiinduló év mindhárom esetben 1990).

Az állásfoglalás leszögezi: új lendületet kell vennie az uniós éghajlatpolitikának ahhoz, hogy az Európai Unió az ígéretéhez híven 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80–95 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A képviselők szerint a konferenciát lezáró 2015. évi jegyzőkönyv

  • legyen jogilag kötelező érvényű;
  • tartalmazza, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050 környékére világszinten zéróra kell csökkenteni annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2°C foknál többel ne emelkedjen meg;
  • szükség esetén már 2016-ban el kell kezdeni további kibocsátáscsökkentő lépések kidolgozását; és
  • öt évente felül kell vizsgálni az eredményeket azt elkerülendő, hogy a célok és az ambíciók túlságosan alacsonyan maradjanak.

A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentéshez való nemzeti hozzájárulások a jelenlegi formájukban 2,7-3,5°C fokos hőmérsékletemelkedést eredményeznek majd. A párizsi tárgyalófeleket a vállalások felülvizsgálatára kérik annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a legfrissebb tudományos értékelésekkel és elegendőnek bizonyuljanak ahhoz, hogy biztonságosan legfeljebb 2°C fokkal emelkedjen a hőmérséklet.

Éghajlatváltozás és finanszírozás

Az Európai Parlament arra kéri a tagállamokat, hogy a 2020-ig uniós szinten összesen befizetendő 100 milliárd dolláros vállalás teljesítése érdekében egyezzenek meg egy finanszírozási menetrendben, amely meghatározná az egy-egy tagországra eső méltányos rész elérésének mikéntjét. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem további forrásaként a parlament a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek egy részét, valamint a légi közlekedés és a hajózás kibocsátásaira kivetett nemzetközi adók felhasználását javasolja.

Közlekedés, szállítás

A parlament felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaszektor mögött a közlekedési ágazat a második legnagyobb kibocsátó. Álláspontja szerint ezért a tárgyalófeleknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül 2016 végéig ki kell dolgozni azokat a lépéseket, amelyek segítségével mérsékelhető a szektor kibocsátása.