Külföldi minta alapján Magyarországon is a bázisiskola, képzőközpont és a vállalkozás hármasára kell alapozni az építőipari szakképzést – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke.
Tóth Istvánné, aki egyben az Építőipari Ágazati Készségtanács (ÁKT) elnöke is közölte, hogy ennek a hármasnak a kialakítására részben a széttöredezett iskolaszerkezet miatt van szükség. Ugyanis Magyarországon 152 olyan képzőintézet van, ahol az építőipar valamilyen szakmáját oktatják.
Az ÉVOSZ szerint ki kell jelölni a bázisiskolákat, ahol összegyűjtik a jó oktatókat és a modern technológiákat. Az iskolák és a vállalkozások közé pedig kell egy állomás a képzőközpontokkal, amelyek a szakmai képzés fontos helyszínei. Pozitívumként értékelte, hogy az országban már létrejött 13 képzőközpont, amelyekből négy Budapesten, a többi vidéken található.
Az OKJ-s képzést felváltó szakképzési rendszer az eddigi tapasztalatok alapján kínálat vezérelt, miközben az építőiparnak valójában kereslet vezérelt képzésre van szüksége. Például a 2022/2023-as tanévben a teljes építésgazdaságot, így az épületgépészetet is lefedő szakmákban 14 300 diák kezdte meg tanulmányait. Legtöbben 2329-en festő, mázoló, tapétázónak és 2118-an burkolónak, illetve 2111-en kőművesnek tanultak. Ácsnak 819-en, szigetelőnek 240-en, szerkezetépítő és -szerelőnek viszont csak 38-an, kőfaragónak pedig csupán 18-an jelentkeztek. Miközben ez utóbbi területen is ennél sokkal több szakemberre lenne szükség.
Magyarországon 134 ezer építési vállalkozás működik, ezek közül 20 nagy cég van, a szakképzési modell pedig ez utóbbiakra lett kitalálva. Az ÉVOSZ azonban azon dolgozik, hogy a nagy magyarországi építőipari cégek az egyes projektjeik megvalósítása mellett a képzésbe is vonják be a hazai alvállalkozóikat.
Az ágazat problémáit az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is felismerte, ugyanis a tárca által készített tervezet, a 2023-2027-es építésgazdasági stratégia kitér az építőipari szakképzésre is. A stratégia fejlesztési célkitűzései között szerepel a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolása, a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő biztosítása, valamint a modern technológia alkalmazása. Ezeken felül az ÉKM tervezete kitér még a marketing jelentőségére is, számítanak a médiára, elsősorban a közmédiára.
„Most rossz idők járnak az építőiparban”, az első félévben 30 százalékkal esett vissza a termelés – ismertette Tóth Istvánné, aki egyúttal jelezte, itt az idő, hogy az utánpótlással foglalkozzanak.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a szakszövetség, amely jövőre lesz 35 éves, az építőipari képzésben is megkerülhetetlen.
(Forrás: MTI)
