Az európai választásokon az európai pártok által az Európai Bizottság elnöki posztjára hivatalosan jelölt „vezető jelöltek” lépjenek a ringbe, kérte az Európai Parlament szerdán az uniós választási törvényt módosító javaslatában.
A javaslat szerint a jelölteknek egyúttal az európai parlamenti választásokon is indulniuk kell, és jelölésüknek legalább 12 héttel a választások előtt meg kell történnie, fogalmaz a javaslat.
Az október 27-i vitát követően a Parlament szerdán 315 szavazattal, 234 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett támogatta az 1976-os uniós választási törvény módosítását. A nemzeti szabályok jelenlegi sokfélesége ellentmond az európai állampolgárság eszméjének és az egyenlőség alapelvének, jelentette ki a parlament.
„Szeretnénk az 1976-os választási törvényt összhangba hozni a mai viszonyokkal” – mondta még az október 27-i vita során a témáért felelős lengyel néppárti képviselő, Danuta Hübner. „Az európai parlamenti választások túlságosan nemzeti választások maradtak. Reméljük, hogy fokozni tudjuk az európaiak érdeklődését az európai döntéshozatal ezen fontos eleme iránt.”
„A fiatalokat ösztönözni kell az európai választásokon való részvételre. Az internetgeneráció a városházára vagy egy iskolai szavazóhelyiségbe nem megy el szavazni, ehelyett inkább egy kattintással a neten választana” – mondta a téma másik felelőse, a német szocialista Jo Leinen képviselő. „Több országban még 17 nappal a választások előtt sincs meg a jelöltek listája, nem tudom, hogy lehetne így kampányolni.”
A parlament megszavazta, hogy a jelöltek listáját a választások előtt legkésőbb 12 héttel véglegesíteni kell.
A nagyobb uniós tagállamok számára a Parlament 3-5 százalék közötti kötelező választási küszöb előírását javasolja, így Spanyolországnak és Németországnak is be kellene vezetnie a választási küszöböt.
Lehessen külföldről is szavazni
Minden külföldön élő európai polgárnak az Unió területén bárhol le kell tudnia adni a szavazatát az európai parlamenti választásokon, ezért a tagállamoknak mindenhol elektronikus, online és postai úton elérhető szavazási rendszert kellene biztosítaniuk.
A legutóbbi, 2014-es választások során négy tagállam nem biztosított szavazási lehetőséget az Unió más tagállamában élő polgárai számára: Csehország, Írország, Málta és Szlovákia. A többiek postai úton, nagykövetségeken, meghatalmazott révén vagy az interneten szavazhattak.
A (külföldön élő, vagy több állampolgársággal rendelkező uniós polgárok által elkövethető) többszörös szavazás megakadályozása céljából a tagállamok osszák meg egymással a választókra vonatkozó adatokat, javasolja a Parlament.
Az európai választásokon használt szavazólapokon ugyanolyan módon kell feltüntetni az európai politikai pártok logóját és nevét, mint a velük szövetségben álló hazai pártokét, kérik a képviselők. A nemzeti pártok választási kampányanyagain is egyértelművé kell tenni, hogy az adott párt melyik európai pártcsaládhoz tartozik.
Az uniós szerződések, mindenekelőtt az Európai Unióról szóló szerződés 223. cikkének 1. bekezdése értelmében az Európai Parlamentnek jogában áll kezdeményezni az európai választási rendszer átalakítását, és erre vonatkozó javaslatot tenni. A javaslatot az Európai Tanácsnak egyhangúan kell elfogadnia, a tagállamoknak pedig ratifikálniuk kell azt.
